Hogyan alakult a migráció Európában az elmúlt években és a közelmúltban? Milyen lépéseket tettek Brüsszel és a tagállamok a helyzet javítására, mennyiben voltak ezek sikeresek, és mi várható a jövőben? Sorozatunk második részéből kiderül, hogy a migránsáradat csökkenésének egyik oka a balkáni útvonal csaknem teljes bezáródása, ami nagyrészt az EU-Törökország egyezménynek és a balkáni határzárnak köszönhető.
 |
| Migránsok az észak-görögországi Diavata közelében 2019. április hatodikán. EPA/SOTIRIS BARBAROUSIS |
Jelentősen visszaesett az Európába érkező migránsok száma 2015 óta – írtuk sorozatunk első részében. (A BBC irányelvei alapján migránsoknak azokat a személyeket – bevándorlókat, menekülteket stb. – nevezzük, akik "úton vannak", és még nem estek át a menedékkérelmi procedúrán – a szerk.)
A csökkenés egyrészt annak köszönhető, hogy a balkáni útvonal 2016 tavasza óta csaknem teljesen bezárult. Ez alapvetően két tényezőre vezethető vissza.
1. Az EU-Törökország egyezmény
A menekültválság csúcspontján, 2015-ben több mint egymillió migráns lépte át az EU határát, közülük mintegy 850 ezren Görögországba érkeztek Törökországból. Brüsszel 2015 őszén kezdett tárgyalásokat a török kormánnyal annak érdekében, hogy változtasson a helyzeten.
A megállapodás, ami végül 2016. március 20-án lépett életbe, alapvetően három célt szolgált: a Törökország felőli ellenőrizetlen migráció megállítása, a Törökországban élő menekültek életkörülményeinek javítása, valamint legális és biztonságos csatornák teremtése az Európába jutásra a szíriai menekültek számára.
Az egyezség kimondta, hogy az EU minden, Görögországba érkező illegális migránst (akik nem adnak be menedékkérelmet, vagy kérelmüket visszautasítják) visszaküldhet Törökországba. Ugyanakkor vállalja, hogy minden visszatoloncolt szíriaiért cserébe befogad egy szíriai menekültet, valamint kezdetben hárommilliárd euróval támogatja a Törökországban élő szíriaiakat, és felgyorsítja a tárgyalásokat a törökök vízummentességéről.
Ankara cserében megígérte, hogy együttműködik a migránsok visszafogadásában és áttelepítésében, lépéseket tesz az embercsempészek ellen, és megakadályozza új migrációs útvonalak létrejöttét.
Zuhant az érkezők száma
Bár a menekültáradat már az egyezmény előtt mérséklődött, annak életbe lépése után további látványos csökkenés ment végbe. Míg 2016 februárjában 55 ezer új migránst regisztráltak a görög szigeteken, áprilisban már csak kevesebb mint négyezret. Azóta ez a szám havi pár ezres szinten maradt.
A jelentős csökkenés azt jelzi, hogy tönkre lehet tenni a migránsokat és a menekülteket kizsákmányoló csempészek üzleti modelljét
- áll az Európai Bizottság idén márciusban publikált jelentésében. A testület statisztikái szerint az egyezmény életbe lépése óta 97 százalékkal esett vissza az érkezők száma, és jóval kevesebben veszítik életüket útközben.
A Görögországba érkező menekültek és bevándorlók számának csökkenése éves szinten is szembetűnő:
Az egyezmény megszületése után egyúttal elindult a szíriai menekültek áttelepítése Törökországból az uniós tagállamokba.
Az Európai Bizottság szerint eddig 20 ezer szíriait telepítettek át - tehát nagyságrendekkel kevesebbet, mint amennyivel az érkezők száma csökkent. A műveletet az EU csaknem 200 millió euróval támogatta.
Milliárdokkal segítenek
Az EU és a tagállamok emellett hatmilliárd euróval segítették (és segítik) a Törökországban élő migránsokat: az összeget humanitárius segítségnyújtásra, iskolaépítésre, egészségügyre, infrastrukturális fejlesztésekre, tehát az életkörülmények javítására költik.
A segítségnyújtás célja, hogy az ott élő menekültek és bevándorlók ne induljanak meg Európa felé, hanem helyben próbáljanak boldogulni, majd - ha lehetőség van rá - visszatérjenek szülőföldjükre. Az ENSZ adatai szerint Törökországban csaknem négymillió menekült él, túlnyomó többségük Szíriából érkezett.
Az EU emellett Görögországot is támogatta mintegy kétmilliárd euróval 2015 óta, hogy segítse az ott ragadt migránsok elhelyezését. (A törököknek szánt vízummentességből viszont nem lett semmi.)
2. A balkáni határzár
A magyar kormány 2015 nyarán kezdte meg a kerítés építését a magyar-szerb, majd a magyar-horvát határon, szeptemberben és októberben pedig mindkét szakaszon teljes egészében lezárta a zöld határt.
Ezt követően, 2015 őszén Ausztria is bejelentette, hogy kerítést épít az osztrák-szlovén határon - mégha ezt nem is merték annak nevezni - , aminek első szakasza év végére el is készült. Majd határozott arról is, hogy 2016-ban maximum 37 500 menekültet fogad be.
2016. februárban egy bécsi konferencián, amelyen Ausztria mellett kilenc térségbeli állam kormánya képviseltette magát, pedig arról született döntés, hogy a balkáni országok is lezárják határaikat a migránsok előtt. Március elején Macedónia, Horvátország és Szlovénia már tényként közölte ennek megvalósulását, tehát ezáltal a balkáni útvonal nagyrészt bezárult.
Hogyan érint ez minket?
Az EU-Törökország egyezménynek, valamint a magyar, az osztrák és a balkáni határzárnak köszönhetően a Magyarországra érkezett bevándorlók és menekültek száma is a korábbi töredékére csökkent a KSH adatai szerint.
Ugyanakkor a migránsok túlnyomó többsége amúgy is csak tranzitországnak használta Magyarországot, és továbbment Ausztria irányába (függetlenül attól, hogy sokan itt regisztráltatták magukat). Ráadásul a magyar kormány is nyilvánvalóvá tette, hogy nem kívánja őket befogadni, és csupán minimális számú, 2014 és 2016 között évi 4-500 menedékkérőt részesített védelemben.
(Sorozatunk kedden megjelenő, harmadik részében a migránsáradat csökkenésének másik okát, az olasz útvonal bezáródását vizsgáljuk. Első rész: Radikálisan csökken az Európát elérő migránsok száma.)
Címlapon
Napon belüli BUX-rekord, kiskereskedelmi armageddon
A BUX a nap elején, közepén soha nem látott szinten mozgott, de az amerikai nyitás után visszaesett. Az MNB kamatdöntése nyomán viszont erősödött a forint, majdnem két forinttal lett olcsóbb az euró. Az USA-ban a hagyományos kiskereskedelmi cégek nagy pofonokat kaptak, volt, amelyik majdnem 19 százalékkal esett.
- Újabb bukott Willkommenskultur – politikai földrengés Svédországban
- Bámulatos hozamok a nyugdíjpénztáraknál
- Apu, tulajdonképpen mi az az állampapír?
- 6 milliárdos mínuszból kell kihúznia Karácsony Gergelyéknek a még meg sem született fővárosi e-jegyrendszert
- Jövő évtől az egész országban bedurrantják a Munkaerőpiaci reformprogramot
- Új szövetség: a bolgár és a szerb most már tényleg két jóbarát?
- 11,2 milliárdra büntették a Quaestor vezérét
- Trump jóváhagyásával kerekedik ki Izrael
- Mészárosék egyik cége leakasztott egy 15,7 milliárd forintos tendert Pakson
További cikkek
-
A nap képe: jobbegyeneseket osztogatott Boris Johnson
A brit kormányfő a manchesteri Jimmy Egan’s Boxing Academyt látogatta meg. Tovább
-
Trump jóváhagyásával kerekedik ki Izrael
Száznyolcvan fokos fordulatot vett az amerikai külpolitika a Közel-Kelet leginkább robbanásveszélyes régiójában Trump elnöksége alatt. Szembe menve a nemzetközi határozatokkal az USA egymás után ismeri el Izrael fennhatóságát a megszállt területeken. Legutóbbi a ciszjordániai telepekről jelentették ki, hogy azokat nem tekintik a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlennek. Tovább
-
Nem változott a 0,9 százalékos MNB-alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának döntése megfelel a piaci várakozásoknak. Az indoklást a 15 órakor megjelenő közleményből tudhatjuk meg. Tovább
-
Új szövetség: a bolgár és a szerb most már tényleg két jóbarát?
Tényleg áttörés következett volna be a két ország történelmi viszályában? Tovább
-
Újabb bukott Willkommenskultur – politikai földrengés Svédországban
Az 1950-es évek óta először a Svédországból átáramló szervezett bűnözői csoportok miatt Dánia határőrizetet vezetett be. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
A következő két évben is robosztus növekedést vár Magyarországtól a Moody's
A hitelminősítő előrejelzése szerint a GDP növekedési üteme lassulni fog ugyan, de 2020-ban és 2021-ben is 3,2 százalék körül lesz. Tovább
-
Jövő évtől az egész országban bedurrantják a Munkaerőpiaci reformprogramot
Tavaly augusztusban indult, jelenleg 15 megyében fut, és 50 ezer embert segített munkához, mondta Varga Mihály. Tovább
-
Lecsapnak azokra, akik csalnak a katával
A munkaerő-kölcsönzőknél van a legnagyobb kupleráj, de a médiában dolgozók sem lehetnek nyugodtak. Parragh László, az MKIK elnöke avat be a részletekbe. Tovább
-
Mégis független Orbán Viktortól? Átengedte Várhelyit az EP
A magyar uniós biztosjelöltet ma végül jóváhagyta az EP szakbizottsága. Tovább
-
Megint drágulás jön a kutakon: emelkedik a dízel ára szerdán
A benziné változatlan marad. Tovább
-
Az Emmi szerint nem tárgyalt a kormány kórházbezárásokról
Szerintük ez álhír. Tovább
-
Ma délután dőlhet el Várhelyi sorsa az EP-ben
Máig kellett válaszolnia Várhelyi Olivérnek az Európai Parlament szakbizottságának újabb kérdéseire, amelyek a magyar kormányhoz fűződő viszonyát firtatják. Tovább
-
A nap képe: sorra gyilkolják a tüntetőket Bolíviában
Már legkevesebb 23-an vesztették életüket Bolíviában az elnök, Evo Morales lemondatása miatt kitört tüntetésekben. Tovább
-
228 milliárd forint az államháztartás hiánya
A harmadik negyedéves adat a GDP 1,9 százaléka. Tovább
-
Európai maffiaállam – Putyin embere magához ragadta a hatalmat
Még a fél évet sem élte meg Moldova első reform-párti kormánya. A szálakat Igor Dodon elnök mozgatja, akinek volt pártját havi 1 millió dollárral támogatja titokban a Kreml. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Sok vidéki kórházból elfogyott az orvos, a kormány most bezáratná az intézményeket
A Népszava birtokába jutott kormányzati munkaanyag jelentős átszervezéseket javasol az egészségügyben. Tovább
-
Az önkormányzatiság csorbul, de az építési engedélyezés nem változik
Az önkormányzatiság csorbul az elsőfokú építésügyi hatósági jogkörök kormányhivatalokhoz telepítésével, de az építkezőknek alig lesz érzékelhető a változás. Tovább
-
Orbán Viktor: "mi vagyunk Európa jövője"
Mármint nem egyedül mi, magyarok, hanem úgy egyáltalán Közép-Európa. A miniszterelnök Prágában beszélt, a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen. Tovább
-
Kissinger figyelmeztetése - katasztrofális háború törhet ki az USA és Kína között
Henry Kissinger szerint a két országnak mielőbb rendeznie kell nézeteltéréseit, különben olyan „katasztrofális háború” törhet ki, amely véresebb lenne, mint a két világháború. Tovább
-
Jóval nagyobb minimálbér-emelés jöhet 2020-ban az eddig vártnál
A nyolc-nyolc százalék helyett két számjegyű emelkedés várható a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál is a Magyar Nemzet szerint. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
