Hogyan alakult a migráció Európában az elmúlt években és a közelmúltban? Milyen lépéseket tettek Brüsszel és a tagállamok a helyzet javítására, mennyiben voltak ezek sikeresek, és mi várható a jövőben? Sorozatunk második részéből kiderül, hogy a migránsáradat csökkenésének egyik oka a balkáni útvonal csaknem teljes bezáródása, ami nagyrészt az EU-Törökország egyezménynek és a balkáni határzárnak köszönhető.
 |
| Migránsok az észak-görögországi Diavata közelében 2019. április hatodikán. EPA/SOTIRIS BARBAROUSIS |
Jelentősen visszaesett az Európába érkező migránsok száma 2015 óta – írtuk sorozatunk első részében. (A BBC irányelvei alapján migránsoknak azokat a személyeket – bevándorlókat, menekülteket stb. – nevezzük, akik "úton vannak", és még nem estek át a menedékkérelmi procedúrán – a szerk.)
A csökkenés egyrészt annak köszönhető, hogy a balkáni útvonal 2016 tavasza óta csaknem teljesen bezárult. Ez alapvetően két tényezőre vezethető vissza.
1. Az EU-Törökország egyezmény
A menekültválság csúcspontján, 2015-ben több mint egymillió migráns lépte át az EU határát, közülük mintegy 850 ezren Görögországba érkeztek Törökországból. Brüsszel 2015 őszén kezdett tárgyalásokat a török kormánnyal annak érdekében, hogy változtasson a helyzeten.
A megállapodás, ami végül 2016. március 20-án lépett életbe, alapvetően három célt szolgált: a Törökország felőli ellenőrizetlen migráció megállítása, a Törökországban élő menekültek életkörülményeinek javítása, valamint legális és biztonságos csatornák teremtése az Európába jutásra a szíriai menekültek számára.
Az egyezség kimondta, hogy az EU minden, Görögországba érkező illegális migránst (akik nem adnak be menedékkérelmet, vagy kérelmüket visszautasítják) visszaküldhet Törökországba. Ugyanakkor vállalja, hogy minden visszatoloncolt szíriaiért cserébe befogad egy szíriai menekültet, valamint kezdetben hárommilliárd euróval támogatja a Törökországban élő szíriaiakat, és felgyorsítja a tárgyalásokat a törökök vízummentességéről.
Ankara cserében megígérte, hogy együttműködik a migránsok visszafogadásában és áttelepítésében, lépéseket tesz az embercsempészek ellen, és megakadályozza új migrációs útvonalak létrejöttét.
Zuhant az érkezők száma
Bár a menekültáradat már az egyezmény előtt mérséklődött, annak életbe lépése után további látványos csökkenés ment végbe. Míg 2016 februárjában 55 ezer új migránst regisztráltak a görög szigeteken, áprilisban már csak kevesebb mint négyezret. Azóta ez a szám havi pár ezres szinten maradt.
A jelentős csökkenés azt jelzi, hogy tönkre lehet tenni a migránsokat és a menekülteket kizsákmányoló csempészek üzleti modelljét
- áll az Európai Bizottság idén márciusban publikált jelentésében. A testület statisztikái szerint az egyezmény életbe lépése óta 97 százalékkal esett vissza az érkezők száma, és jóval kevesebben veszítik életüket útközben.
A Görögországba érkező menekültek és bevándorlók számának csökkenése éves szinten is szembetűnő:
Az egyezmény megszületése után egyúttal elindult a szíriai menekültek áttelepítése Törökországból az uniós tagállamokba.
Az Európai Bizottság szerint eddig 20 ezer szíriait telepítettek át - tehát nagyságrendekkel kevesebbet, mint amennyivel az érkezők száma csökkent. A műveletet az EU csaknem 200 millió euróval támogatta.
Milliárdokkal segítenek
Az EU és a tagállamok emellett hatmilliárd euróval segítették (és segítik) a Törökországban élő migránsokat: az összeget humanitárius segítségnyújtásra, iskolaépítésre, egészségügyre, infrastrukturális fejlesztésekre, tehát az életkörülmények javítására költik.
A segítségnyújtás célja, hogy az ott élő menekültek és bevándorlók ne induljanak meg Európa felé, hanem helyben próbáljanak boldogulni, majd - ha lehetőség van rá - visszatérjenek szülőföldjükre. Az ENSZ adatai szerint Törökországban csaknem négymillió menekült él, túlnyomó többségük Szíriából érkezett.
Az EU emellett Görögországot is támogatta mintegy kétmilliárd euróval 2015 óta, hogy segítse az ott ragadt migránsok elhelyezését. (A törököknek szánt vízummentességből viszont nem lett semmi.)
2. A balkáni határzár
A magyar kormány 2015 nyarán kezdte meg a kerítés építését a magyar-szerb, majd a magyar-horvát határon, szeptemberben és októberben pedig mindkét szakaszon teljes egészében lezárta a zöld határt.
Ezt követően, 2015 őszén Ausztria is bejelentette, hogy kerítést épít az osztrák-szlovén határon - mégha ezt nem is merték annak nevezni - , aminek első szakasza év végére el is készült. Majd határozott arról is, hogy 2016-ban maximum 37 500 menekültet fogad be.
2016. februárban egy bécsi konferencián, amelyen Ausztria mellett kilenc térségbeli állam kormánya képviseltette magát, pedig arról született döntés, hogy a balkáni országok is lezárják határaikat a migránsok előtt. Március elején Macedónia, Horvátország és Szlovénia már tényként közölte ennek megvalósulását, tehát ezáltal a balkáni útvonal nagyrészt bezárult.
Hogyan érint ez minket?
Az EU-Törökország egyezménynek, valamint a magyar, az osztrák és a balkáni határzárnak köszönhetően a Magyarországra érkezett bevándorlók és menekültek száma is a korábbi töredékére csökkent a KSH adatai szerint.
Ugyanakkor a migránsok túlnyomó többsége amúgy is csak tranzitországnak használta Magyarországot, és továbbment Ausztria irányába (függetlenül attól, hogy sokan itt regisztráltatták magukat). Ráadásul a magyar kormány is nyilvánvalóvá tette, hogy nem kívánja őket befogadni, és csupán minimális számú, 2014 és 2016 között évi 4-500 menedékkérőt részesített védelemben.
(Sorozatunk kedden megjelenő, harmadik részében a migránsáradat csökkenésének másik okát, az olasz útvonal bezáródását vizsgáljuk. Első rész: Radikálisan csökken az Európát elérő migránsok száma.)
Címlapon
Ez lehet a közeljövő legizgalmasabb befektetése - de még túl sok a kérdés
A Magyar Nemzeti Bank az elsők között hoz létre elkülönített zöldkötvény-portfóliót devizatartalékában. A jegybank jó érzékkel időzített akciója ráirányítja a figyelmet egy gyorsan növekvő, de egyelőre nem kellőképpen szabályozott területre, amely nemes célt szolgál, de számos kérdést is felvet.
- Ő az ország legszebb lánya
- Már nem Moldova Európa legszegényebb országa
- A nap képe: fontos emberrel találkozott Manfred Weber Brüsszelben
- Szegény magyarok - csak első ránézésre olcsóak a hazai boltok
- Putyin nyeregben van: ma sorsdöntő tárgyalás kezdődik a Közel-Keletről
- Szerelmi dráma bonyolítja a brit miniszterelnök-választást
- Erdogan jelöltje vesztett az isztambuli főpolgármester-választáson
- Konzum-vég, G20, háború – hat hír, amit a mai tőzsdenaphoz tudni illik
- Kapnak egy kis hidegzuhanyt az autósok
További cikkek
-
A nap képe: fontos emberrel találkozott Manfred Weber Brüsszelben
A néppárti csúcsjelölttel ma az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk tárgyalt. Tovább
-
141 százalékkal nőtt a hazai kockázati tőkebefektetések piaca tavaly
191 tranzakcióban 346 millió euró összértékű tőkebefektetést hajtottak végre Magyarországon 2018-ban. Tovább
-
Szerelmi dráma bonyolítja a brit miniszterelnök-választást
A miniszterelnöki posztért folyó verseny esélyese csúnyán összekapott párjával, de továbbra is vele együtt szeretne beköltözni a Downing Street 10-be. Tovább
-
776 milliárd forint az infokommunikációs ágazat első negyedéves bevétele
Ez 7,8 százalékos növekedés a tavalyihoz képest. Tovább
-
Putyin nyeregben van: ma sorsdöntő tárgyalás kezdődik a Közel-Keletről
A Szíria jövőjéről folyó ma kezdődő tárgyalásokon az oroszok nyeregben érezhetik magukat. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Egyre többen vesznek fel hitelt új lakásra
Egy év alatt 16,5 százalékról 22 százalékra nőtt az arányuk az új kihelyezésekben. Tovább
-
OECD-felmérés: elöregedtek a magyar tanárok, de nem túlterheltek
A szakma idősödése az egész régióban komoly probléma. Tovább
-
Két évvel ezelőtti szintjére esett vissza a gazdasági bizalom
A GKI jelentése szerint júniusban romlottak az üzleti, de javultak a fogyasztói várakozások. Tovább
-
Szegény magyarok - csak első ránézésre olcsóak a hazai boltok
Magyarország a statisztikát elnézve viszonylag olcsó országnak tűnik, ám az átlagfizetéseket jobban megnézve már nem ennyire egyértelmű a kép. Tovább
-
Erdogan jelöltje vesztett az isztambuli főpolgármester-választáson
Elismerte vereségét vasárnap a megismételt isztambuli főpolgármester-választás kormánypárti indulója, Binali Yildirim volt kormányfő. Tovább
-
Már nem Moldova Európa legszegényebb országa
Sokáig Albánia volt a kontinens utolsó helyezettje, aztán a helyét átvette Szovjetunió megszűnése után majdnem egy évtizedig zsugorodó gazdaságú Moldova. Tovább
-
Jön a rekkenő hőség - ezúttal Franciaországban
Franciaország egész területén intenzív rekordmelegre kell számítani a jövő héten: hétfőtől kezdve egy héten át a hőmérő higanyszála 40 fok fölé is emelkedhet. Tovább
-
Megkezdődött az Irán elleni háború, de a cybertérben?
Az egyik neves amerikai lap úgy tudja, csütörtökön csak a légicsapásokat fújta le Donald Trump amerikai elnök. A rakétarendszerek, köztük légvédelmi egységek elleni számítógépes, azaz cybertámadást viszont nem. Ám az irániak is igen járatosak az informatikai hadviselésben. Tovább
-
Németországnak terror-problémája van
Tizenkétezer erőszakos szélsőjobboldali lehet Németországban, akik közül több százan felszívódtak a hatóságok elől. Hasonlóan veszélyesnek tartják őket, mint az iszlám terroristákat. A nemrég történt politikai gyilkosság nyomán a külügyminiszter, a belügyminiszter és Angela Merkel is felszólalt. Tovább
-
Isztambulban ma ismétlik meg a főpolgármester-választást
Megkezdődött vasárnap reggel Isztambulban a megismételt főpolgármester-választás. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint nyolc órakor nyíltak. Tovább
-
Végrehajtható a Brexit október 31-ig?
Boris Johnson megerősítette véleményét, hogy a jelenleg érvényes október 31-i határnapig lebonyolítható Nagy-Britannia távozása az EU-ból. Tovább
-
Varga Csaba elindult negyedik nyolcezres csúcsának meghódítására a Himalájába
Varga Csaba erdélyi magyar hegymászó szombaton indult el Pakisztánba, hogy meghódítsa negyedik nyolcezres hegycsúcsát, a 8080 méter magas Hidden Peaket (Gasherbrum I. vagy G1). Tovább
-
Miért fújta le Trump az Irán elleni támadást?
Az amerikai elnök támadást rendelt el iráni katonai célpontok ellen, de menet közben lefújta az akciót. Azóta hangsúlyozza, hogy nem akar háborút, de fenyeget is. Tovább
-
Megvan, ki lehet Trump új minisztere
Donald Trump amerikai elnök Mark Espert, a Pentagon hadseregért felelős államtitkárát jelöli új védelmi miniszternek. Tovább
-
Rendőrt hívtak a barátnőjével dulakodó brit miniszterelnök-jelöltre
Tegnap éjjel hangos szóváltásra került sor Boris Johnson, az esélyesebb brit miniszterelnök-jelölt és barátnője között. Miután hangos csattanások és dörrenések kísérték a vitát, a szomszéd rendőrt hívott. Érdekesség, hogy az eddigi tervek szerint Johnson beköltöztetné a miniszterelnöki rezidenciára a hölgyet. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
