A határok megnyitásáért tüntető migránsok az észak-görögországi Diavatában 2019. április hatodikán. EPA/SOTIRIS BARBAROUSIS

Tovább csökkent az Európát elérő migránsok száma a Nemzetközi Migrációs Intézet (IOM) legfrissebb statisztikái szerint. (A BBC irányelvei alapján migránsoknak azokat a személyeket – bevándorlókat, menekülteket stb. – nevezzük, akik "úton vannak", és még nem estek át a menedékkérelmi procedúrán – a szerk.)

Idén még kevesebben jöttek

Az ENSZ migrációval foglalkozó szervezetének adataiból kiderül: idén április elejéig 12 546-an érték el Európát a tengeren keresztül. 2016-ban csaknem harmadával, 2017-ben 2,5-szer, 2015-ben pedig 14-szer többen érkeztek ebben az időszakban.

Olaszország esetében több mint tizedére olvadt az érkezők száma egy év alatt: idén alig több mint ötszázan szálltak partra a dél-európai országban. Görögországot körülbelül ugyanannyian érték el, mint tavaly. Spanyolország esetében ugyan kétharmados növekedést regisztráltak, de a mintegy 5700 érkező még így is elenyésző a korábbi, kritikus évek olasz és görög értékeihez képest.

Ezzel megegyező trendet mutatnak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai is, amelyek a szárazföldi érkezéseket is tartalmazzák. Eszerint az idei első három hónapban 15 886 migránst jegyeztek fel a mediterrán térségben (többségük tengeri útvonalon jött), csaknem ötödével kevesebbet, mint 2018 hasonló időszakában.

Ezzel párhuzamosan csökkent az ismertté vált halálesetek száma is: 2017-ben még több mint 1700-an, tavaly 558-an, idén 407-en vesztették életüket út közben az év eleji időszakban.

Éves szinten is nagy a csökkenés

Hasonló trend rajzolódik ki, ha éves szinten vizsgáljuk az adatokat. Ezek szerint az érkezők száma a 2015-ös menekültválság idején volt a legnagyobb, azóta viszont jelentősen és folyamatosan mérséklődik.

Tavaly 144 ezer migráns érte el Európát, túlnyomó részük ezúttal is a tengeren keresztül. 2017-ben még harmadával, 2016-ban 2,5-szer, 2015-ben pedig hétszer többen jöttek. Az érkezők száma a menekültválság előtti szintre - sőt, 2014-et tekintve az alá - csúszott vissza.

Eközben – az UNHCR adatai szerint – az út közben meghaltak vagy eltűntek száma évekig nőtt: 2014-ben 3538-an, 2015-ban 3771-en, 2016-ban 5096-an jutottak erre a sorsra, és csak ezt követően csökkent a halálesetek száma (2017:3139, 2018: 2277).

Összességében azonban így is több mint 18 ezer áldozatot követelt az átkelés Európába 2014-től mostanáig, és ez csak a regisztrált áldozatok száma.

Bezárult a balkáni útvonal

Az egyes országokat (mint EU-s belépési pontokat) tekintve kiderül, hogy a legnagyobb mértékben a Görögországba érkezők száma csökkent. A balkáni államba 2015-ben még több mint 850 ezer, az elmúlt két évben azonban már csak 30, illetve 50 ezer migráns jött. Visszaesett az érkezők száma a szomszédos Bulgáriában is.

Ennek hátterében az áll, hogy a 2015-ös menekültválság fő csapásiránya, a balkáni útvonal nagyrészt bezáródott. (Az okokról sorozatunk következő részében lesz szó – a szerk.)

Olaszország is lehúzta a rolót

2016-ban úgy tűnt, hogy a Balkán mint fő migrációs útvonal helyét a Földközi-tenger veszi át, hiszen megnőtt az Olaszországba érkezők száma. Utóbbi útvonalon jellemzően már nem Közel-Keletről, hanem Észak- és Fekete Afrikából jöttek migránsok. 2017-ben azonban itt is sikerült csökkenést elérni, 2018-ban pedig már radikálisan visszaesett az érkezők száma. (Ennek okaival szintén a következő részben foglalkozunk – a szerk.)

Bár a Spanyolországban partra szállók száma emelkedett, még így is nagyságrendekkel elmaradt éves szinten is a korábbi, kritikus görög vagy olasz értékektől.

Kevesebben kérnek menedéket

Az Európát elérő migránsok számának csökkenésével egyidejűleg – még ha nem is teljesen arányosan – visszaesett az első alkalommal menedékkérelmet benyújtók száma is. Míg 2015-ben még több mint 1 millió 250 ezren adtak be ilyen kérelmet valamelyik uniós tagállamban, addig 2017-ben 650 ezren, tavaly pedig 580 ezren – derül ki az Európai Bizottság adataiból.

A származási országot tekintve továbbra is a szíriaiak vezetnek (80 900 kérelmező), őket követik az afgánok (41 ezer) és az irakiak (39 600). Az első számú célország továbbra is Németország (161 900 kérelem), majd Franciaország (110 500) és Görögország (65 ezer) következik a sorban.

Szinte senki sem jön ide

Magyarországon mindössze 635 menedékkérelmet adtak be 2018-ban (egy évvel korábban még 3115-t), tehát az EU-ban benyújtott kérelmeknek csupán 0,1 százaléka érinti hazánkat. Mind az abszolút számokat, mind az egymillió lakosra vetített adatokat tekintve az utolsók között vagyunk az EU-ban.

A statisztikákból összességében az látszik, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent (és jelenleg is csökken) az Európát elérő migráció, és azok a migránsok, akik bejutnak a kontinensre, nagyon kevés kivételtől eltekintve nem Magyarországra jönnek.

(Sorozatunk következő, pénteken megjelenő részéből kiderül, hogy milyen tényezőknek köszönhető a csökkenés.)