|
| Menekülttábor Németországban. Forrás: EPA |
Az IFO kutatási eredménye alapján hosszú távra szólóan kijelenthető, hogy a migráció Európa egészére nézve jó dolog. A tanulmány messzemenően figyelembe veszi a németországi, illetve más, befogadónak mutatkozott európai országok történelmi tapasztalatait. Ugyanakkor rövid távon mégis felettébb óvatosnak kell lenni, mert rengeteg a kérdőjel és az egyedi vonás a legfrissebb bevándorlási hullám fejleményei körül. A legsúlyosabb megválaszolatlan kérdés, hogy nem igazán ismerjük a migránsok iskolázottságát, munkára, továbbtanulásra való alkalmasságát.
Veszélyben a munkahely?
Michele Battisti szerint Németországra fókuszálva tény, hogy a gazdasági szereplők egy sor területen drámai munkaerőhiánnyal küzdenek. És ez így van egyre több nyugat-európai országban is. E mögött egyrészt a konjunktúra folyamatos élénkülése, másrészt a demográfiai zuhanási folyamat húzódik meg. Nincs és a közeljövőben nem is lehetséges az európai országok túlnyomó többségében változás a lefelé mutató trendben, nagyon komoly mértékben fogy mindenütt a lakosság. Ugyanakkor az is bizonyított, hogy a hirtelen feltoluló új munkaerő megjelenése nem szokott veszélyeztetni régi munkahelyeket. Ellenkezőleg, az új bevándorlási hullámok mindig, mindenütt élénkítették a konjunktúrát, új munkahelyeket generáltak.
„Meglehetősen pontos számaink vannak a migránsok életkoráról. Amiből bátran kiindulhatunk: túlnyomó részük fiatalember és meghökkentően nagy hányaduk kisgyerek. A fiatal felnőttek körében a nagy többség férfi" - mondja a szakember.
A fiatal bevándorlók, pláne a gyerekek taníttatása, képzése és integrálása sokkal kisebb kihívás egy befogadó ország és annak gazdasága számára, mint bármely más korosztály esetében. Viszont kétségtelen, hogy szinte fogalmunk sincs a migránsok alaptudásáról, például arról, hogy mennyi köztük az olvasni-írni nem tudó. E téma kapcsán az emigránsok többségét kitevő szírek, szír iskolások általános tudásáról pedig a nemzetközi statisztikák is eleve pozitívabb üzeneteket jeleznek: az ENSZ jelentése Szíriára nézve négyszázalékos analfabéta-arányról tanúskodik.
„A beérkezett és várhatóan még beérkező, összesen tehát csaknem milliónyi kérelemből néhány százezernyit vissza fognak dobni a hatóságok, hiszen csak az igazoltan háborús övezetekből menekültek fognak zöld utat élvezni. Az is tapasztalat, hogy száz-kétszázezren eleve más országokba akarnak továbbvándorolni, illetve más országokba irányítják át majd őket. Idén mintegy 400 ezer új migránst kellene elhelyeznie és igyekezni integrálnia Németországnak. Ez nem irreális kihívás. Annál is kevésbé, minthogy a tartományok és a szövetségi állam, valamint a gazdasági főszereplők, a potenciális munkaadók folyamatosan építik fel a munkába álláshoz és az iskoláztatáshoz, a nyelvi és szakmai képzéshez szükséges intézményi hálózatot” – nyilatkozta Battisti az Alapblognak.
Nincs is benne minden költség
A legkonzervatívabb számítások szerint csak az idei migránshullám – 800 ezer kérelemmel számolva – tízmilliárd eurójába kerül a német államnak. Ebben az összegben nem is foglaltatik még benne a gondoskodás a kérelmezőkkel érkezett vagy hozzájuk később csatlakozó családtagokról, illetve a gyerekek iskolázásának költségét sem tartalmazza ez az összeg.
A tízmilliárd euró tehát roppant visszafogottan kalkulált pénzügyi teher, amelynek ugyanakkor részét képezi, hogy a németországi menekültellátó központokba kerültek, regisztráltak a megérkezésük pillanatától kezdődően fejenként 143 eurót kapnak az államtól – havonta három hónapon keresztül.
A negyedév elteltével és a menekültközpontokból való kiköltözésüket követően, a tartózkodási státusz birtokában a havi ellátmány 359 euróra növekszik. A politikai döntéshozók azonban várhatóan hamarosan csökkentik a pénzbeli juttatásokat, cserében viszont növelni fogják a természetbeni járulékok körét.
Szélsőséges erők
A kutatás szerint az etnikai, vallási türelmetlenség mindig is ott volt és maradt is erős, ahol frusztráltabbak az emberek, ahol nem élnek túl jól, legalábbis másokhoz viszonyítottan nem. Példának okáért, Szászország (Kelet-Németország) polgárainak életszínvonala továbbra is látványosan alacsonyabb, mint a szomszédos Bajorországban és egy sor más nyugatnémet vidéken élőké.
„És hát… eleve nem nevelték őket (az NDK-ban) abban az értelemben életigenlőkké, optimistákká, ahogyan az NSZK-ban felnőtt embereket. Ez a hagyományos keletnémet „másodrendűség-érzet” odáig fokozódik, hogy körükben meglehetősen sokan tényleg elhiszik, hogy a migránsok befogadása valójában azt a célt szolgálja, hogy „a nyugatiak újból a földbe döngöljék őket”. Ez az oka, hogy Kelet-Németországban sikeresen, Nyugat-Németországban viszont sikertelenül próbálnak nyomulni a szélsőségesebb, idegenellenes és/vagy populista politikai erők és általában ellenséges a légkör az új bevándorlókkal szemben” – jegyezte meg Battisti.
Digitális cenzúra a válság közepén.
