Az eddig a sajtóban kiszivárgottakhoz képest - pénzügyi tranzakciós adó, "telekomadó" - nem jelent nagy meglepetést a hétfőn közzétett terv - mondta az elemző azzal kapcsolatban, hogy a kormány hétfőn elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán Terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program.
A szakértő szerint nem borítékolható a program sikere, ugyanakkor sikertelensége sem. Hozzáfűzte: Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök keddi találkozóján kiderül, hogy a bizottság hogyan ítéli meg a programot.
|
Nagy a tét A pénzügyi tranzakciós adó bevezetéséből 130-228 milliárd forint bevételt vár a kormány - mi van még a csomagban? |
A szakértő szerint nagyon fontos, hogy a kiadási oldalon vannak szerkezeti reformintézkedések, így például az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, az oktatási, valamint az önkormányzati rendszert érintő lépések, amelyek áthatják az állam működésének egészét.
Török Zoltán szerint az a legnagyobb kérdés, hogy a pénzügyi tranzakciós adó ütközik-e valamely európai uniós előírással, jogszabállyal. Ha ezzel kapcsolatban nincs kifogás az Európai Központi Bank vagy az Európai Bizottság részéről, az elfogadott program megnyithatja az utat mind a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés, mind pedig a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kezdődő tárgyalások előtt.
A makropályával kapcsolatban elmondta: az idei és a jövő évi prognózis reális, "piackonform" előrejelzés.
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
