|
| MTI Fotó: Varga György |
Januárban 4,6 százalék volt a nyugdíjasok kosara szerint mért infláció a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. Ez minimálisan alacsonyabb, mint a teljes kosárra mért 4,7 százalék.
Ugyanakkor jóval meghaladja a 2,8 százalékot, amennyivel az év elején emelkedtek a nyugdíjak, de még akkor is ez a helyzet, ha figyelembe vesszük a tavaly novemberi nyugdíjkiegészítést, amely beépült a járandóságokba, további 0,7 százalékkal megemelve azt. Eközben a bérek 8-10 százalékkal emelkedhetnek idén, a munkavállalók tehát még mindig nyerő pozícióban vannak reálértelemben.
A nyugdíjasok ellenben eddig nagy bukóban vannak, ami persze nem feltétlenül marad így, de az esélye nőtt ennek. A szakértők az év második felében mérséklődő inflációs nyomással számoltak - egészen a mai adatközlésig. A januári infláció ugyanis felette volt minden várakozásnak, így elképzelhető, hogy az elemzők a következő napokban korrigálják előrejelzéseiket.
Az árnyomás többfelől éri a magyar gazdaságot. Ezek közül mostanában mind hangsúlyosabbá válik a forint leértékelődése, de azok a termékkörök, amelyeknél ennek jelentősége van (technológiai importcikkek például), kisebb súlyt képviselnek a nyugdíjasok fogyasztásában. Vagy az árak befagyasztása miatt nem érzékelni a gyengülő forint hatását, mint a rezsiszámlák esetében (ahol a nyersanyag ára is befolyásolja a végső fogyasztói árat, illetve az energiaszerződések is hosszabb távra szólnak, nem naponta árazódnak át).
Ami viszont egy ideje egyértelműen sújtja az időseket, az az élelmiszereknél tapasztalható drágulás. A sertéshús átlagára több mint 27 százalékkal emelkedett egy év alatt, az idényáras élelmiszerek (köztük a burgonya) 10,8 százalékkal kerültek többe. A Privátbankár szokásos havi árfelmérése is jelezte, hogy árrobbanás történt a boltokban az év első hónapjában.
Az élelmiszerek esetében piaci ingadozások miatt tapasztalni az árak elszállását. A termőterületeket ért viharkárok, vagy a sertéspestis pusztítása mind hozzájárul a dráguláshoz. Illetve az egyre aszályosabb évek is hatással vannak a kínálatra.
Szintén az idősebbeket érinti kedveztőlenebbül egyes szolgáltatások áremelkedése. A posta esetében például 8,7 százalékot mért a KSH, márpedig a hagyományos levél- illetve csomagküldés megrendelői főleg a nyugdíjasok közül kerülnek ki.
Érdekes lesz figyelni a következő hónapok inflációs folyamatait, mert ha nem csillapodik az árnyomás, akkor a nyugdíjas társadalom egyre elégedetlenebb lesz, nyomás alá helyezve a kormányt, hogy időnek előtte bírálja felül az év eleji nyugdíjemelést, s ne várjon ezzel növemberig, a kiegészítés megszokott kifizetéséig.
Balog Ádám nem folytatja tovább. 
