Akkor, most mi van a görögökkel - ki fizet azért, hogy kölcsönadjon?

Egyre többet hallani arról, hogy egyes országok jegybankja negatív kamatokat határoznak meg. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a befektetők azért fizetnek, hogy a pénzüket kölcsönadják.

A legfrissebb hír a görög adóssággal kapcsolatban az, hogy a görög kormány úgy véli, hogy nem tagadta meg korábbi vállalásait azzal, hogy kérelmezte az euróövezeti pénzügyi támogatás hat hónappal történő meghosszabbítását.

Decemberben 6,7 százalékkal nőttek a keresetek Magyarországon. Ez meglepte az elemzőket is. Igaz, hogy ebben jelentős szerepet játszottak az év végi egyszeri hatások is, de  egyszeri hatások nélkül is tovább nőhetnek a bérek a megkérdezett szakértők szerint. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint a létszámbővülés ellenére egyre több helyen munkaerőhiány figyelhető meg, ami fölfelé hajtja a béreket. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azonban a decemberi adatok ellenére úgy számol, hogy a tavalyihoz hasonló 3 százalékos átlagos emelkedésre van kilátás a béreknél.

Március 6-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a Fővárosi Ítélőtábla pénteken a K&H Bank, a KDB Bank, az NHB Bank, korábbi nevén az Evobank és a Porsche Bank devizahiteles perében. Tavaly mind a négy ügyben Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az első devizahiteles törvény egyes szakaszai alaptörvénybe ütközése miatt, a pereket az Ab döntéséig felfüggesztették. Az ítélőtábla egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a törvény sérti a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.

A Spar nem tervezi a magyar piac elhagyását, annak ellenére, hogy kifogásol egyes magyar jogszabályokat - erősítette meg Gerhard Drexel, a Spar Österreich vezérigazgatója a Die Presse című osztrák napilapnak. Magyarországon virágzik a cég, ezért az érthetetlen és az uniós jogba ütköző törvények miatt nem fog kivonulni az országból - fogalmazott. Bírálta egyúttal az Európai Bizottságot, amely eddig nem tiltakozott az élelmiszer-felügyeleti díj ellen, bár három biztos illetékességét is érintik a magyar törvények. A cégvezető szerint torzítja a piaci versenyt, hogy a magyar vállalatoknak csak 0,1 százalékos díjat kell fizetniük, míg a külföldi cégeknek forgalomhoz mérten akár hat százalékot.

A forint tegnap délután óta a kemény diónak számító 306-os szint alatt volt, de ma délutánra visszagyengült.