Magasabb hiány és államadósság
Az államháztartás hiánya az Európai Bizottság számításai szerint 2014-ben 2,9 százalék lesz, jövőre pedig 2,8 százalék körül alakulhat. Az államadósság a bizottság adatai szerint az idei 80,3 százalékról 2015-ben 79,5 százalékra mérséklődik. A tavaly év végi 79,2 százalékról az idén több mint egy százalékponttal emelkedő államadósságot Brüsszel a forint árfolyamának gyengülésével magyarázza.
A hiány emelkedését a kiadások egy százalék körüli emelkedésének tudja be a brüsszeli testület, amelynek hatását részben ellentételezik bizonyos nem adóból származó bevételek, valamint a kamatterhek csökkenése.
A strukturális hiánnyal lesznek bajok
Jelentősen romlik viszont a brüsszeli testület megítélése szerint a tavaly mindössze 0,8 százalékos strukturális hiány, amely idén a GDP 2,2, jövőre pedig 2,3 százaléka körül alakulhat. Ennek azért van jelentősége, mert azután, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárásból, és a hiány 3 százalék alatti és az is marad, a bizottság az egyszeri kiadásoktól és bevételektől megtisztított strukturális deficit alapján ítéli meg, mennyire fenntartható a büdzsé, a tagállamoknak pedig az úgynevezett középtávú költségvetési célt kell szem előtt tartaniuk. Ez Magyarország esetében tavaly a GDP 1,7 százaléka volt, amelyet messze nem lépett túl a strukturális hiány.
|
Mi az a strukturális egyenleg? A strukturális egyenleg két dologban tér el a hagyományosan használt költségvetési egyenlegtől. Egyrészt hiányoznak belőle az átmenetinek szánt egyszeri tételek (pl. nyugdíjvagyon felhasználása, ideiglenes adók). Másrészt pedig figyelembe veszi a gazdaság alakulását is, oly módon, hogy a tényleges kiadási és bevételi tételek helyett, abból a feltételezésből indul ki, hogy a gazdaság a potenciális szintjén teljesít. Így rosszabb időkben a hagyományos egyenlegnél jobb a strukturális egyenleg, hiszen ha a gazdaság újra jól teljesít, az majd automatikusa növeli az adóbevételeket. A Privátbankár.hu korábbi elemzése már rámutatott, hogy ez lesz az egyik legproblémásabb makromutató a magyar gazdaságról. Tavaly hazánkkal együtt csupán négy uniós országnak sikerült elérnie hivatalosan vállalt középtávú költségvetési célját. Persze a mi helyzetünk volt a legkönnyebb: az egész EU-ban Magyarország célozhatta meg messze a legmagasabb deficitet! Idén és jövőre viszont már valószínűleg így sem sikerül a dolog - részletek >> |
|
| A középtávú költségvetési célként kitűzött és az aktuális strukturális egyenlegek a GDP százalékában. Forrás: Privátbankár.hu-gyűjtés és AMECO-előrejelzés |
Ez így alkotmánysértő lehet
„Amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza" - fogalmaz az Alaptörvény. A Bizottság szerint viszont 2014-re olyan költségvetést fogadott el a magyar Országgyűlés, amely ezt az adósságszabályt megszegi.
A legutóbbi bizottsági prognózisban is alkotmánysértő államadósság-emelkedést jósoltak a szakértők, ám ahogy akkor felhívtuk a figyelmet, valami nem volt rendben a 2013-as adattal. Ezt ugyan most korrigálták, ám a 2014-es prognózison rontottak.
Nem mindegy azonban, hogy a tavalyinál magasabb adat milyen euróárfolyam mellett adódik: az összehasonlításnál ugyanis érdemes változatlan árfolyamon figyelembe venni az államadósságot, ahogy a költségvetés tervezésénél is eljártak. Év közben nem írja elő a jogszabály az árfolyam korrigálását, év végén majd az aktuális árfolyamot kell figyelembe venni.
A táblázat szerint egy másik - de nem alkotmányos - adósságszabályt megsértünk: a strukturális egyenleg ugyanis nem haladhatja meg a – konvergencia programban meghatározott – középtávú költségvetési célértéket. Ez a szám jelenleg a GDP 1,7 százaléka. A Bizottság prognózisa szerint viszont 2014-ben 2,2, 2015-ben pedig 2,3 százalék lehet a hiány.
Bizonytalanságok: uniós pénzek, online kasszák
A stabilitási és növekedési paktum hiánykövetelményének megfelelő költségvetési deficit mellett Brüsszel felhívja a figyelmet, hogy az uniós támogatások önrészének számítási módjának változása jelentős egyszeri bevételt jelenthet, amely csökkentheti az idei hiányt. A bizottság viszont arra is rámutat, hogy 2014 első negyedévében megnövekedtek a minisztériumok kiadásai, amely az idénre tervezett kiadások túllépéséhez vezethet.
További bizonytalanság fakad abból, hogy milyen hatással lesz a bevételi oldalra a pénztárgépek adóhatósági bekötésének elhúzódása - jegyzi meg a bizottság előrejelzése.
A magyarok elkezdenek fogyasztani
A növekedési kilátásokkal kapcsolatban a bizottság arra számít, hogy a gazdaság bővülésének hajtóereje a belső kereslet erősödése lesz, a fogyasztás a magánszektorban idén és jövőre is átlagosan 1,5 százalékkal bővül, miután némileg javulnak a foglalkoztatási mutatók, és valamivel több elkölthető jövedelem marad az embereknél.
A bizottság szerint a külső kereslet erősödésével az export is bővülhet. A brüsszeli testület a lakosság körében a hitelállomány csökkenésére, az üzleti szférában pedig a hitelezés némi erősödésére számít a jegybank növekedési hitelprogramjából fakadóan.
A munkaerőpiaci folyamatokkal összefüggésben a bizottság rámutat, hogy a tavalyi év végére 9,1 százalékosra csökkent a munkanélküliség. A közmunkások számának téli növelése, a határ menti ingázók számának emelkedése, és a gazdaság fehérítése egyaránt hozzájárult a foglalkoztatási adatok javulásához - áll a bizottság elemzésében.
Lassan felpörög az infláció
Az árak változásáról a bizottság azt állapítja meg, hogy 2014 első negyedévében történelmi mélypontra,0,4 százalékra csökkent az infláció, amit főleg a rezsicsökkentés hullámaival, a csökkenő inflációs várakozásokkal és globális inflációcsökkentő hatásokkal magyaráz. Ennek dacára Brüsszel az idén éves szinten 1 százalékos inflációra számít, mert úgy véli, hogy ezek a hatások enyhülnek majd, míg a meggyengült forintárfolyam felfelé hajtja az árakat. A bizottság szerint ezek a hatások jövőre is érvényesülnek, ezért a pénzromlás 2015-ben évi 2,8 százalék lehet.
Ukrán és devizahiteles válság: mitől kell félnünk?
A lehetséges kockázatok között az Európai Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a pénzkínálat globális csökkenése tovább gyengítheti a forintot és emelheti a kötvényhozamokat, emiatt romolhat mind a háztartások, mind a vállalatok mérlege, és csökkenhet a belső kereslet, ugyanakkor növekedhet a nettó export.
"Magyarország különösen ki lehet téve az ukrán válság esetleges további mélyülésének, a reálgazdaságon és pénzügyi csatornákon keresztül egyaránt" - írja elemzésében az Európai Bizottság. Belső kockázatként Brüsszel egy esetleges újabb, a devizahiteleseknek szánt, általános és nem célzott mentőakció lehetőségét említi, amely a testület szerint a bankszektorra és a befektetői hangulatra egyaránt negatív hatással lehet.
Határozatlan idejű sztrájkot hirdettek december 15-től a párizsi Louvre dolgozói, tiltakozásul a „romló munkakörülményeik” és az „elégtelen források” miatt. 
