Az Európai Néppárt és a Fidesz függőjátszmája

Orbán Viktor miniszterelnök előadást tart az Antall József Tudásközpont és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) brüsszeli székházában 2017. január 26-án. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Egymással gyakran homlokegyenest ellentétes információk és találgatások jelentek meg az elmúlt napokban a hazai és a nemzetközi sajtóban a nagyobbik magyar kormánypárt néppárti tagságáról. A Fidesz párttagságát tavaly márciusban függesztették fel a legbefolyásosabb európai politikai családban részben konkrét ügyek (a CEU kiebrudalása és a Jean-Claude Junckert és Brüsszelt támadó plakátkampányok), részben pedig a jogállam leépítésének általános vádja miatt.

Közel egy évvel a felfüggesztés után az Európai Néppárt rövidesen elérkezik ahhoz a ponthoz, amikor döntenie kell a hogyantovábbról. A döntéshez a muníciót az a jelentés fogja szolgáltatni, amit három veterán európai politikus, „a három bölcs” tesz le az asztalra arról, hogy a Fidesz politikája mennyire áll összhangban az Európai Néppárt és az EU alapértékeivel.

A tisztánlátást azonban cseppet sem könnyíti meg, hogy ebben a pillanatban még azt sem lehet bizonyosra venni, hogy a jelentés készen áll. De, ha már el is készült a végleges verzió, az valószínűleg a döntés meghozataláig nem lesz nyilvános, és perdöntő sem, amennyiben politikai megfontolások mentén alakul majd ki a végső konklúzió.

Hogy még nagyobb titokzatosság övezze a dossziét, ebben a pillanatban az sem egyértelmű, hogy az Európai Néppárt következő, február 3-4-i brüsszeli politikai gyűlésén egyáltalán megszületik a döntés, ahogy azt korábban beharangozták. Az előzetes napirenden nem szerepel a jelentés megvitatása és a döntés, nem úgy, mint egy évvel korábban. Az Európai Néppárt új, tavaly novemberben megválasztott elnöke azonban hétfőn egy olyan bejegyzést tett közzé twitteren, ami alapján bizonyosra vehető, hogy mégis napirenden lesz az ügy. Donald Tusk közös fotót posztolt a három bölccsel (a belga Herman van Rompuy-jel, a korábbi osztrák kancellárral, Wolfgang Schüssellel és az EP volt elnökével, a német Hans-Gert Pötteringgel), megjegyezve, hogy a tagpártok vezetőivel folytatott konzultációkat követően ismerteti majd személyes véleményét a február 3-4-én esedékes politikai gyűlésen.

Gyévai Zoltán, Brüsszel

Mint egy néppárti bennfentes megjegyezte, Tusk a tweet tanúsága szerint nem magát a jelentést, hanem annak személyes olvasatát kívánja megosztani a politikai gyűlés résztvevőivel, nyilván valamilyen irányba terelve ezzel a diskurzust. Ebben a pillanatban ugyanakkor nem világos, hogy a politikai gyűlésen már a döntésig is eljut-e majd az ügy, vagy – miként azt egyesek tudni vélik – az EPP áprilisra halasztja a döntést, bizonyos feltételeket szabva Orbán Viktornak.

Az elmúlt napok történései alapján sokakban alakulhatott ki az a benyomás, hogy a Néppárt és a Fidesz öles léptekkel a szakítás felé tart. Erre lehetett következtetni abból, hogy az Európai Néppárt parlamenti frakciója (ami nem azonos a párttal) múlt héten nagy többséggel (99 igennel, 35 nemmel) megszavazta azt az EP-határozatot, amely a jogállami helyzet romlásáról tesz említést Magyarországon és Lengyelországban. A magyar miniszterelnök erre úgy reagált, hogy pártja centiméterekre volt a kilépéstől. Ami különösen feltűnő lehetett a parlamenti szavazáson, az az, hogy a német kereszténydemokraták és keresztényszocialisták soha nem látott nagy számban szavazták meg a magyar kormányt elmarasztaló határozatot.

A párt azonban nem egyenlő a frakcióval, és forrásaink szerint a magyarországi jogállami helyzet kritikája még nem jelenti azt, hogy a németek pártszinten is a szakítást választják majd a Fidesszel. Legalábbis még nem.

„Kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni, de nem hiszek a kizárásban és a Fidesz tagságának a helyreállításában sem. A legvalószínűbbnek a jelenlegi helyzet, vagyis a felfüggesztés meghosszabbítását tartom” - vélekedett lapunknak egy nevének mellőzését kérő néppárti kötődésű bennfentes forrás.

Mindez előre vetítheti azt, hogy a háttérben intenzív politikai alkudozások előzik majd meg a február eleji politikai gyűlést. A Fidesz elnöke korábban jelezte, hogy Sebastian Kurz, osztrák kancellárral, Annegret Kramp-Karrenbauerral, a CDU elnökével és Donald Tuskkal is megbeszélést folytat majd. Kurz-cal már volt alkalma találkozni, de a másik két megbeszélés időpontja egyelőre nem szivárgott ki.

Miként az is tudható, hogy Orbán Viktor az EPP politikai gyűlésének időpontjában éppen egy római politikai rendezvényen vesz majd részt többek között Matteo Salvini, a Liga vezérével és Giorgia Meloni, a radikálisan jobboldali Olasz Testvériség vezetőjével. De, ami valóban újdonságként hathat, az az, hogy Orbán Viktor – ha minden igaz - először vehet részt közös politikai rendezvényen a Le Pen klán egyik tagjával, a Nemzeti Tömörüléshez (a korábbi Nemzeti Fronthoz) tartozó Marion Maréchallal. A Fidesz elnöke egyébként igazoltan hiányzik majd Brüsszelből: a párttagság felfüggesztése óta ő sem vehet részt az EPP eseményein.

UPDATE

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az úgynevezett Bölcsek Tanácsa hétfőn bemutatta a Fidesz-ügyben készült, nem nyilvános jelentését Donald Tusknak, a pártcsalád elnökének. A kiszivárgott hírek szerint a tanács a magyar kormánypárt pártcsaládban tartását javasolja, ugyanakkor elvárják Orbán Viktortól, hogy nyilvánosan jelezze: fordulatot hajt végre a politikájában.  Erre a miniszterelnök-pártelnök eddig nem volt hajlandó, és ha továbbra sem teszi meg ezt, akkor a párt tagsága továbbra is felfüggesztve marad, írja a német lap.