Ausztriában 1,7 millió olyan ember él, aki más országban született; ez az osztrák lakosságnak csaknem egyötöde (19,5%) - derül ki az Osztrák Integrációs Alapnak az osztrák sajtóban közzétett statisztikájából.
Az Ausztriában élő, migrációs hátterű lakosság több mint fele (53,6%) más országból, Bosznia-Hercegovinából (168 500 fő), Törökországból (159 700), Szerbiából (143 200), Szíriából (48 500) vagy Afganisztánból (43 100) származik.
A bevándorlók - az osztrákokkal szemben - a nagyvárosokat részesítik előnyben - míg az osztrákok egyharmada, addig a migránsok kétharmada választja lakóhelyéül a várost. Ők a fővárost kedvelik a legjobban (40 százalékuk, összesen 688 900 ember költözött Bécsbe), minek eredményeképpen tízből négy bécsi lakos migrációs hátterű.
Felső-, illetve Alsó-Ausztriát is sokan kedvelik: ezeket a tartományokat a migránsok több mint tíz-tíz százaléka (231 300, illetve 214 800 fő) választotta. A vidéki városok közül Salzburgot (32 százalék), Welst (31,3 százalék) és Innsbruckot (30,8 százalék) választották legtöbben lakhelyül. Bécsben a 15. kerületben (Rudolfsheim-Fünfhaus) a legmagasabb a külföldiek aránya (48 százalék), a 20. kerületben (Brigittenau) valamivel kevesebben vannak (45 százalék); míg az ötödik kerület (Margareten) áll a harmadik helyen (44 százalék).
Minden második tanuló nem németet beszél
Bécsben minden második tanulónak nem német az anyanyelve. A 2017/18-as tanévben 1,1 millió tanulót tartottak nyilván, és több mint egynegyedük (26%) nem a németet használja, viszont a közép- és műszaki iskolákban a tanulók háromnegyedének nem német az anyanyelve. Az ország más részeinek közép- és műszaki iskoláiban a tanulók egyharmada nem németül kommunikál.
A munkanélküliség csökkent: míg 2018-ban 6,7%, addig az azt megelőző évben 7,5 százalék volt a munkanélküliségi ráta. Tavaly a migránsok 11,8 százaléka, míg Bécsben 17,4 százaléka volt munkanélküli.
Parlamenti választásokat tartanak Csehországban. 
Rábízná a pénzét a mesterséges intelligenciára? Van, ahol már ezt is megteheti
