Brexit: kemény fenyegetéssel állt elő Brüsszel

Theresa May tegnap a brit parlamentben. EPA / brit parlament

„Sürgetjük Londont, hogy amint lehet, tisztázza a szándékait. Jelenleg semmi újat nem tudunk mondani, mivel Londonból sincs semmi új hír”

- első körben így reagált Margaritisz Szkinász, az Európai Bizottság szóvivője Theresa May tegnapi parlamenti beszédére, amelyben a brit kormányfő azt ismertette, hogyan kívánja feloldani a patthelyzetet az EU és az Egyesült Királyság között a brit kilépés feltételeit rögzítő megállapodás ügyében.

Visszaállíthatják a határt

Szkinász ugyanakkor kérdésre válaszolva hozzátette: a megállapodás nélküli kilépés azt eredményezné, hogy ismét fizikai határ lenne Írország és Észak-Írország között.

„Azt hiszem, elég nyilvánvaló, hogy (no deal esetén) kemény határ lenne.”

A brit Sun szerint az Európai Bizottság most először volt ennyire „explicit” ebben a kérdésben. Az ír-északír határ a tárgyalások egyik kulcspontja – a fizikai határ újbóli bevezetését mindegyik fél el akarja kerülni.    

Mit jelentett be te tegnap Theresa May?

A brit kormányfő gyakorlatilag azt mondta, hogy tovább fog tárgyalni Brüsszellel, és módosítani akarja a megállapodást. May elsősorban az úgynevezett pótmegoldás ügyében akar kicsikarni engedményeket az EU-tól, múlt héten a brit parlament alsóháza ugyanis nagyrészt emiatt szavazta le az egyezséget.

A megállapodás jelenlegi formájában azt mondja ki, hogy az ír-északír határ szabad átjárhatóságát (azaz a fizikai határ visszaállításának elkerülését) végső esetben úgy kellene biztosítani, hogy Észak-Írország akkor is az EU vámuniójának része marad, ha az Egyesült Királyság már kiválik belőle. Ez azt jelenti, hogy Észak-Írország kereskedelmi szempontból  akár ki is szakadhat az Egyesült Királyságból, vagy London – ha ezt el akarja kerülni, viszont nem tud megegyezni Brüsszellel – meghatározatlan időre bennragad az EU vámuniójában.

Theresa May tegnap egyúttal elvetette a második referendum lehetőségét. Szerinte ez erodálná a politikába vetett bizalmat – hiszen megkérdőjelezné a nép korábbi döntését - , ráadásul a képviselők többsége is ellenzi az újabb népszavazást.

A kormányfő elvetette azt a lehetőséget is, hogy visszavonják a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását, az ugyanis a Brexit meghiúsulását jelentené, és nem támogatja a kilépés elhalasztását sem. Az Egyesült Királyság jelen állás szerint március 29-én távozik az EU-ból.

A kormányfő egyúttal bejelentette, hogy  ingyenes lesz a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok számára a brit EU-tagság megszűnése utáni időre szóló tartós letelepedési engedély kérelmezése, akik pedig már befizették a díjat, visszakapják pénzüket. Ez szép gesztus, az alapproblémát ugyanakkor nem érinti.

Hogyan reagáltak a britek?   

- A Munkáspárt szerint az alsóháznak szavaznia kellene arról, hogy legyen-e újabb referendum. Ez az első alkalom egyébként, hogy a párt hivatalosan is kérte a képviselőktől egy újabb népszavazás megfontolását.

- A Munkáspárt egyéb kérdéseket is megszavaztatna az alsóházban – például azt, hogy a Brexit után is maradjanak-e bent az EU vámuniójában.

- Szintén egy munkáspárti képviselő javasolta, hogy hivatalosan is kérjék az EU-tól a kilépés elhalasztását, azaz a március végén lejáró két éves tárgyalási időszak meghosszabbítását, amennyiben február 26-ig nem születik a brit parlament számára is elfogadható megállapodás.  Jeremy Corbyn, a párt vezére szerint a javaslataik által fel lehetne oldani a jelenlegi patthelyzetet, és meg lehetne előzni azt a „káoszt”, amit a rendezetlen kilépés von maga után.

- Gazdasági szereplők is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy még mindig nincs érdemi, a megállapodás irányába mutató előrelépés.

„A parlamentben továbbra is patthelyzet van, miközben egyre közelebb kerülünk a szikla széléhez. A kormánynak el kellene fogadnia, hogy a ’no deal’ lehetőségének le kell kerülnie az asztalról. A politikusoknak – az alsóház mindkét oldalán – engedniük kellene álláspontjukból, és új, pártokon átívelő megközelítésre lenne szükség. A vezetők kössenek kompromisszumot és találják meg azt az ösvényt, amely biztonságot nyújt a gazdaságnak”

- mondta Carolyn Fairbairn, a CBI brit ipari érdekvédelmi szervezet igazgatója. Számos gazdasági szereplő attól tart, hogy a megállapodás nélküli kilépés következményei (vámok bevezetése, ellátási problémák) súlyos károkat okoznak majd a gazdaságnak.

És akkor mi lesz most?

Továbbra is kérdés, hogy ki és hogyan fogja feloldani a patthelyzetet. A brit parlament jelenlegi formájában nem fogadja el a novemberben megkötött megállapodást, az EU viszont eddig folyamatosan azt hangoztatta, hogy azt nem lehet újratárgyalni.

May most mégis úgy döntött, hogy még egyszer kopogtat Brüsszelnél. Ezzel alighanem abban bízik, hogy Brüsszel az idő szorítása miatt, a rendezetlen kiválás (no deal) elkerülése érdekében mégis belemegy valamilyen kompromisszumba – vagy beleegyezik a kilépés elhalasztásába.

Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a kormány a brit parlamentet is a kompromisszum irányába próbálja elmozdítani. Stephen Barclay Brexit-ügyi miniszter tegnap például arra figyelmeztette a kilépés elhalasztását kérő képviselőket, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az EU beleegyezik ebbe – ehhez  ugyanis szükség lenne arra, hogy legyen kilátás a megegyezésre.

A kormányfő új javaslatairól január 29-én szavaz majd a brit parlament alsóháza.