Alig egy évtizeddel azután, hogy a hiperinfláció elértéktelenítette a zimbabwei dollárt és vele együtt az emberek nyugdíját és megtakarításait, a délkelet-afrikai országban ismét jelentősen nőni kezdtek az árak.
Zimbabwe 2009-ben az amerikai dollárt, a brit fontot és a dél-afrikai randot tette meg hivatalos fizetőeszköznek, miután elszabadult az infláció, aminek a mértékére csak következtetni lehet. A kormány ugyanis 2008-ban leállította az ezzel kapcsolatos adatközlést az egyes termékek árának követhetetlensége miatt.
Egyes számítások szerint 2008 októberében az infláció 79,6 milliárd százalék volt, röviddel később már 500 milliárd százalék. A kormány egyre magasabb névértékű bankókat bocsátott ki. A 100 ezer milliárd címletű volt a legnagyobb, ezt valamikor 2009 elején hozta forgalomba a zimbabwei jegybank. 2009 áprilisában megszüntették a nemzeti valuta, a zimbabwei dollár használatát.
A nemzeti deviza elértéktelenedése annak a gazdaságpolitikának a következménye, aminek a hatására az egykor virágzó gazdaság totálisan összeomlott, az egykor Afrika éléskamrájának nevezett országban súlyos élelmiszerhiány alakult ki.
Az elmúlt nyolc évben ugyan nagyjából stabilizálódott a pénzügyi helyzet, az elmúlt két hónapban azonban akuttá várt a devizahiány és ebből adódóan sok termék eltűnt a boltok polcairól, más cikkeknek az ára pedig szinte naponta emelkedik.
Kinek van igaza?
A Reuters a minap idézte idézte Steve Hanke, az amerikai Johns Hopkins University professzorát, aki szerint Zimbabwe ismét a hiperinfláció állapotába került. Ezt támasztja alá a zimbabwei székhelyű Econometer Global Capital is, amely szerint szeptemberben 65 százalék volt az infláció. A zimbabwei statisztikai hivatal egészen más következtetésre jutott, számításai szerint a szeptemberi infláció 0,78 százalék volt.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 44,73 pontos, 0,03 százalékos csökkenéssel 148 587,82 ponton zárt hétfőn. 
