Orbán Viktor a mai migrációs konferencián. MTI/Illyés Tibor

A migráció, a határvédelem, az európai egység ügyében most kell cselekedni, mert ha az európai politika nem hoz azonnali döntéseket, akkor megállíthatatlan folyamatok indulnak meg, mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Mathias Corvinus Collegium budapesti migrációs konferenciáján a Várkert Bazárban.

"Most kell döntéseket hozni, mert egyébként 20, 30, 40 év múlva olyan következményekkel néznek szembe az utódaink, talán még mi magunk is, amit bánni fogunk."

Invázió Afrikából

Idézte azt az ENSZ-adatot, amely szerint 13 év alatt félmilliárd emberrel fog emelkedni Afrika lakossága, kis híján annyival, mint amennyi az Európai Unió lakosainak száma, közben pedig az afrikai és az európai életszínvonal közötti különbség inkább nőni fog. Így az Afrika felőli migrációs nyomás bizonyosan erősebb lesz.

Szerinte ezért Afrikát nem öt év múlva, hanem most kell elkezdeni fejleszteni.

"A segítséget vigyük oda, és ne a baj jöjjön onnan ide"

- mondta az MTI tudósítása szerint. Hozzátette: most kell helyreállítani Kelet és Nyugat egységét a migráció ügyében, mert később lehetetlen lesz.

Belenyúlna a rendszerbe

Azt is mondta, be kell ismerni, hogy az EU jelenlegi vezetői képtelenek a migráció ügyét megoldani. Ezért szerinte - egyetértve Nicolas Sarkozy korábbi francia államfővel, akit ma a Karmelita kolostorban fogadott - "bele kell nyúlni a rendszerbe", az Európai Bizottságtól el kell venni a migráció és a határvédelem jogát, és létre kell hozni a schengeni övezet belügyminisztereiből álló testületet, amely választ ad a migráció kérdésére.

"Ha legalább ennyit elérnénk az európai választásokat követően, akkor már érdemes volt megrendezni az európai választásokat."

A miniszterelnök szerint míg Nyugat-Európában ma a legfontosabb kérdés az őslakosoktól civilizációs értelemben különböző néptömegekkel való együttélés menedzselése, addig Közép-Európában nincsenek ilyen tömegek, és "minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy ne is legyenek".

Ebből az következik, hogy az európai politika nyugati és keleti fele elmegy egymás mellett, mondta. Szerinte ebben a küzdelemben a magyarok erkölcsi fölényben érzik magukat, mert a nyugatiakkal ellentétben a magyarok nem akarják ráerőltetni a saját megközelítésüket a Nyugatra.

Orbán: határország vagyunk

Orbán Viktor előadásában természetellenesnek nevezte, hogy Magyarország ma vezető szerepet játszik a migrációs vitában, hiszen sem az ország, sem a hadsereg mérete, sem az egy főre jutó GDP nagyságrendje nem indokolja ezt.

"Sem Magyarország, sem a politikai vezetői - ideértve engem is - nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában".

A hadseregről megjegyezte: bár minőségi, de méreteit tekintve nem fenyegető jellegű.

"Ha a törökökkel beszélgetünk, akkor azt szoktam mondani, hogy annyi katonánk van, mint nekik hétvégén szökésben".

Szerinte Magyarország "hírneve" földrajzi, történelmi következmény, mivel mind kelet, mind dél felé határország, és akkor játszik kiemelt szerepet, amikor keletről vagy délről veszély fenyegeti Európát. Ezért került Magyarország az újságok címoldalára 1956-ban, és - mint mondta - most ugyanez a helyzet: amikor a migránsok nem a tengert, hanem a szárazföldet választják, akkor szükségszerűen Magyarország déli határai felől jönnek.

Szerinte a magyarok nem akarják még egyszer átélni, hogy egyik napról a másikra 400 ezer, zömében katonakorú férfi átmasírozzon az országon. Ezért épült kerítés, és ezért fordult szembe a kormány az európai mainstreammel.

Támad a soft power

A miniszterelnök szólt továbbá arról, hogy Európában 30-40 év alatt felépült az a koncepció, amely szerint a társadalmakat, különösen a közös európai világot, intézményeknek kell vezetniük, nem személyeknek.

Így az európai politikai koncepcióban az intézmény jó dolog, az erős politikus pedig rossz, és minden erős vezető, aki vállalkozik a lehetetlennek tűnő dolgok megoldására, negatív megítélést kap, "a teljes európai soft power megtámadja".

A kormányfő becslése szerint Európai nyugati felén e "soft power", vagyis a politika körüli világ - például agytrösztök, NGO-k, egyetemek és a média - 85 százalékban baloldali, liberális, és képes összehangoltan cselekedni.

Ezért ha egy nyugat-európai azt gondolja, amit egy magyar, és úgy mondja el, mint egy magyar, azt másnap reggel "ez a 85 százalék" kicsi darabokra tépi szét. Szerinte Közép-Európában inkább 50-50 százalék az arány, sőt talán egy kissé inkább keresztény-konzervatív irányba mozdul el.

"Ezért én túl tudom élni azokat a mondatokat, azt a megközelítést, amit használok. (...) Itt, Közép-Európában túlélem, de Nyugaton nem."

Olaszország az új szövetséges

Úgy vélte: dacára annak, hogy szerinte a magyar kormánynak igaza van, olyan rossz nyugat-európai reputációja országnak és miniszterelnöknek, mint Magyarországnak és neki, talán még sohasem volt.

Magyarországnak ezért kulcskérdés - folytatta -, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely azt mondja, amit a magyarok. Várakozása szerint ez Olaszország lehet, éppen azért, mert Olaszország is határország, tengeri határország.

"Végesek az energiáink, nekünk kell egy nagy ország, amely végre Nyugat-Európából ugyanazt mondja, amit mi."

Liga-Öt Csillag koalíció

Olaszországot jelenleg a bevándorlásellenes Liga és az Öt Csillag Mozgalom koalíciója vezeti. A miniszterelnök egy párton kívüli jogászprofesszor, Giuseppe Conte. Orbán Viktort tavaly nyáron személyesen fogadta a Liga vezetője, Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes.

Az Öt Csillag Mozgalomról szóló sorozatunkat itt olvashatják:

- Egy forradalom titkos története I.: a semmiből a csúcsra
- Egy forradalom titkos története II: egy őrült zseni praktikái
- Egy forradalom titkos története III: a nagy Nyasgem Nap
- Egy forradalom titkos története IV.: a hatalom vonzásában