6p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Az Öt Csillag Mozgalom egy évtized alatt felforgatta az olasz politikát: a nulláról indulva kormányra került, és leváltotta a politikai elitet. A protesztpárt sikere akár példaként is szolgálhat más országok számára, ahol a hatalom bástyái bevehetetlennek tűnnek. Az amerikai Wired magazin nemrég maratoni hosszúságú riportban mutatta be, mi volt a siker kulcsa, és hogyan irányított a háttérből egy utópista techguru. A következő napokban a riport rövidített változatát közöljük több részben.
Beppe Grillo humorista, politikai aktivista, az Öt Csillag Mozgalom társalapítója. EPA/RICCARDO ANTIMIANI

A 2013-as olasz parlamenti választás napján Paola Nugnes késő estig dolgozott nápolyi irodájában, és nem is figyelte a televíziós közvetítést. Már este kilenc óra volt, amikor befejezte a munkát, és elindult abba a klubba, ahol a többiek az eredményekre vártak.

Amikor belépett az ajtón, a terem szinte felrobbant. Nugnes először nem értette, hogy mi történik. Aztán rájött, hogy mindenki őt ünnepli. Őt, az új szenátort.

Egy fanklubból indult

Nugnes – több száz, hozzá hasonló politikai outsiderrel együtt – az Öt Csillag nevű valami jelöltjeként indult a választáson. Az Öt Csillag egy olyan online jelenség volt, amelynek robbanásszerű, organikus felemelkedése még azokat is sokkolta, akiket beemelt a hatalomba.

A szervezet a kétezres évek közepén még alig volt több, mint a szabadszájú humorista, Beppe Grillo fanklubja. Ebből nőttek ki azok a tiltakozó mozgalmak, amelyek 2009-ben Öt Csillag néven egyesültek. A mozgalom az olasz politikai élet egyik legmeghatározóbb ereje lett, amely undorral fordult el a hagyományos politikától.

Az Öt Csillag nem egy konkrét ideológiát kínált, hanem kíméletlenül ostorozta a jól fizetett, karrierista, társadalomtól elszakadt politikai osztályt – a jobboldalt, a baloldalt és a centrumot egyaránt.

Az irántuk érzett megvetést egy nagy tech-utópista projekttel társította: egy vitafórumként és szavazóhelyként szolgáló platform segítségével az interneten kezdte megvalósítani a közvetlen demokráciát. A hosszú távú cél nem kevesebb volt, minthogy teljes egészében leváltsák a Parlamentet. Addig pedig fokról fokra, székről székre akarták kiszorítani az establishmentet a hatalomból.

Sokkoló siker

Az Öt Csillag tehát a 2013-as választáson robbant be az országos politikába. A szavazatok 25 százalékát szerezte meg, és ezzel egy csapásra a második legerősebb párt lett.

„Sokkolt az egész. Kellett néhány nap, amíg fel tudtam fogni”

- emlékszik vissza a történtekre Elena Fattori molekuláris biológus, akit szintén képviselővé választottak. A mozgalom összesen 160, a politikában gyakorlatilag nulla tapasztalattal rendelkező embert küldhetett a parlamentbe, és akár kormányra is kerülhetett volna, ha összefog a győztes, balközép Demokrata Párttal. Ezt azonban eleve kizárta, így ellenzékbe vonult.

Habár az Öt Csillag öndefiníciója szerint se nem jobb, se nem baloldali mozgalom, sok támogatójuk alapvetően baloldali, és épp azért kötött ki náluk, mert kiábrándult a hagyományos baloldali pártokból. Számukra az Öt Csillag egy kulturális forradalom, egy horizontális mozgalom volt, amely mindenkinek beleszólást biztosított a vezetésbe, aki bejelentkezett a platformra.  

Zöld gyökerek

Ez az Öt Csillag némileg a zöld pártokra emlékeztetett, és azok programjára hajazott a kezdeti öt alapelvük is (innen kapta a nevét a mozgalom):

  • fenntartható közlekedés
  • fenntartható fejlődés
  • mindenkinek hozzáférhető vízellátás
  • univerzális internetelérés
  • ökologizmus.

A legszegényebbeknek járó, havi 780 eurós alapjövedelmet csak később tűzték zászlajukra. (Ezt idén áprilisban vezetik be az országban - a szerk.)

Miután azonban bekerültek a Parlamentbe, szembe kellett nézniük azzal, hogy valahogy viszonyulniuk kell a többi parlamenti párthoz. Mivel csak az ellenzéki szerep jöhetett szóba, végül egy hajóba kerültek egy másik, szintén elitellenes mozgalommal, a Matteo Salvini vezette jobboldali-populista Ligával.

Beteljesült álom

Az Öt Csillag, amelynek szuverenitás-igénye időnként találkozott az EU- és migrációellenes érzelmekkel, a 2018-as parlamenti választáson még a 2013-as eredményét is felülmúlta: a szavazatok több mint 30 százalékát gyűjtötte be, és Olaszország legnagyobb pártja lett. Most már nem mondtak le a kormányzati szerepről, hanem úgy döntöttek, hogy a Ligával partnerségben átveszik az ország irányítását.

Ezzel valóra vált Donald Trump amerikai elnök volt főtanácsadójának, Stephen Bannonnak az álma: kormányra került egy establishment ellenes, baloldali-jobboldali koalíció. Bannon tavaly szeptemberben el is látogatott Rómába, hogy megünnepelje a szövetséget.

A mozgalom egyes tagjai – például Nugnes és Fattori – viszont már nem repestek ennyire az örömtől. Azt látták ugyanis, hogy az Öt Csillag végül egy olyan emberel fogott össze, akit sokan közülük fasisztának tartanak.

Az ember a háttérben

Ekkor kezdtek ráeszmélni arra is – írja a Wired –, hogy a mozgalom fejlődése soha nem volt annyira organikus, mint elsőre látszott.

Az út minden lépését – Grillo blogjának elindítása, az első tüntetések megszervezése, a közvetlen demokráciát biztosító online platform felépítése, majd közeledés a nativista politikához –  pontosan irányította a mozgalom társalapítója, egy, a nyilvánosságtól visszahúzódó cyber utópista: Gianroberto Casaleggio.

A társalapító, aki 2016-ban elhunyt agyrákban, egyike volt azon internetes prófétáknak, akik a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején megjósolták a digitális forradalmat. Szerintük a forradalom le fogja gyalulni a politika, a kormányzás és az újságírás klérusát, és közvetlen részvételen alapuló, decentralizált hálózatokkal helyettesíti azt.

Casaleggio azonban végül – eszmetársaival ellentétben – meg is szervezte a forradalmi erőket, és úgy irányította az állítólag vezető nélküli mozgalmat, hogy eközben szinte észrevétlen maradt. De ki is volt ő valójában, és hogyan volt képes erre?

- Második rész: Egy őrült zseni praktikái
- Harmadik rész: A nagy Nyasgem Nap
- Negyedik rész: A hatalom vonzásában

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Összerúgta a port a német kancellár az Európai Tanács elnökével
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 11. 08:38
Merz a magyar kohéziós és agrárpénzek rovására költene többet védelemre és versenyképességre
Makro / Külgazdaság Padlógázt nyom a kínai autóipar
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 11. 07:57
Kisebb fogyasztás, nagyobb vállalatok, grandiózus tervek.
Makro / Külgazdaság Ismerős név is van a Tisza Párt öt új alkotmánybíró-jelöltje között
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 18:57
Ligeti Miklós az egyik, az öt jelöltet hétfőn hallgatja meg a parlamenti bizottság.
Makro / Külgazdaság Kevesebbet ér a forint az euróhoz és a dollárhoz képest is, mint reggel
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 18:32
Csak a svájci frankkal szemben tudott erősödni a magyar fizetőeszköz.
Makro / Külgazdaság Erste: kegyelmi állapotban vagyunk, de ennek hamarosan vége lehet
Dobos Zoltán | 2026. szeptember 10. 18:19
Az Erste szakértői úgy vélik, hogy idén 1,7, jövőre pedig 2,2 százalék lehet a magyar gazdaság bővülése, amit a reálbér-emelkedéssel a fogyasztás, az új ipari kapacitásokkal és az uniós forrásokkal pedig a beruházások volumenének növekedése támogathat. A jelenlegi alacsony inflációs szintnek azonban hamarosan vége, a megemelkedett energiaárak az ipari termelői árakba begyűrűzni látszanak, és ezt hamarosan a fogyasztói árakban is érezni fogjuk. Kérdés, hogy ilyen reálgazdasági környezetben megvalósítható-e a piac által elvárt költségvetési konszolidáció, és a jegybank mikor jelenti be az inflációs cél csökkentését. A pénzintézet sajtó-háttérbeszélgetésén jártunk.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: Európa fordulóponthoz érkezett
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 17:16
A migráció volt a fő téma a visegrádi országok csúcstalálkozóján, amelyen Micheál Martin ír miniszterelnök is részt vett.
Makro / Külgazdaság Döntött a kamatszintekről az Európai Központi Bank
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 16:32
Júliusban változatlanul hagyták, szeptemberben viszont 25 bázisponttal emelték a három irányadó eurókamat szintjét.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály: Nem inflációs, hanem növekedési problémánk van
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 13:53
A jegybankelnök az euró bevezetéséről beszélt a Közgazdász-vándorgyűlésen, amelyhez egyelőre csak az inflációra vonatkozó feltételt teljesíti Magyarország.
Makro / Külgazdaság Rossz hírekkel érkezett Kármán András, de kiutat is mutatott
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 13:08
Kifulladt a növekedési modell.
Makro / Külgazdaság 114 milliárdot tömködtek a magyar állam zsebébe, és még így is maradt pénz az asztalon
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 12:41
A meghirdetettnél jóval több kincstárjegyet adtak el, tovább csökkentek a kamatok is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG