|
| Miguel Diaz-Canel kubai és Vlagyimir Putyin orosz elnök (EPA/SERGEI CHIRIKOV) |
A tavaly decemberben publikált, legújabb amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia Moszkvát és Pekinget revizionistának bélyegzi, amelyek veszélyeztetik az amerikai szupremáciát. Visszatért tehát a nagyhatalmi vetélkedés kora, amelynek bizonyítékául az elmúlt napokban láthatjuk a NATO óriási hadgyakorlatát Norvégiában és Trump bejelentését az INF, azaz a közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződésének felmondásáról. Moszkva most felveszi az elédobott kesztyűt és erős jelzéseket küld Washington felé.
Félreérthetetlen üzenetek
Múlt pénteken egy orosz Tu-142 típusú nehézbombázó váratlanul átrepült a norvég NATO hadgyakorlaton szolgálatot teljesítő amerikai parancsnoki hajó fölött. Rá egy napra az orosz védelmi minisztérium jelentette be, hogy a nukleáris rakétákkal felszerelt „Nagy Péter” cirkáló a Barents-tengeren - vagyis a norvég hadgyakorlat szomszédságában – gyakorlatozni kezdett. De nemcsak északon, hanem a Fekete-tengeren is azt üzeni Moszkva, hogy elege van a nyugati haderők felvonulásából a határai mellett: hétfőn egy Szu-27 típusú orosz vadászgép megközelített egy amerikai EP-3 Aries tengerészeti felderítő és tengeralattjáró-vadász repülőgépet nemzetközi vizek felett majd hirtelen elfordult és az utánégetővel odapörkölt az ellenséges gépnek.
De a jelek szerint a Kreml nem elégszik meg csupán technikai jellegű üzenetek küldésével, hanem maga is az amerikai határ közelébe törekszik. Miközben a világ még csak emésztgeti az INF szerződés felmondásának következményeit, Moszkva megkezdte visszatérését a Karib-térségbe, csakúgy, mint a Hidegháború évei alatt. Miközben Washington pár napja új szankciókat vetett ki Kuba ellen - amely ország egyébként 1958 óta amerikai kereskedelmi embargó alatt áll -. Putyin elnök és Miguel Diaz-Canel kubai elnök közösen emelték fel a hangjukat „a szuverén államok belügyeibe való amerikai beavatkozás ellen”.
|
| Káncz Csaba |
Jó reggelt, Kuba!
Diaz-Canel először látogatott Moszkvába múlt pénteken, ahol a két vezető elítélte az „egyoldalú szankciók és belügyekbe való beavatkozás alkalmazását” és kijelentették, hogy a két ország között „erősítik a stratégiai és szövetségesi” kapcsolatokat. Putyin bejelentette, hogy előkészítik az orosz tulajdonban álló úgynevezett GLONASS-műholdak földi bázisának telepítését Kubába. Itt kell megjegyeznünk, hogy Moszkva egy hasonló központot tavaly már felállított a közép-amerikai Nicaraguában – csodálkozhatunk-e tehát azon, hogy egy hete John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Nicaraguát, Kubát és Venezuelát a „zsarnokság hármasaként” átkozta ki.
A Newsweek értesülése szerint Moszkva már el is döntötte, hogy katonai bázist hoz létre Kubában, amelynek fővárosa csupán 170 kilométerre van az USA partjaitól. Mi több, Szergej Sztorcsak pénzügyi államtitkár ezzel egyidőben bejelentette, hogy Moszkva fontolóra vette egy 43 millió dolláros hitel nyújtását a kubai haderő modernizálására. Fanyarul jegyezzük meg, hogy bizonyos területeken nincs is szükség modernizációra, hiszen a nyugati tudósok szerint Kuba „neuro-fegyvert” vet be a Havannában szolgálatot teljesítő amerikai diplomaták ellen, akik közül több tucatnyian már tartós betegszabadságon vannak ennek következményeként.
Káncz Csaba jegyzete
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
