Lőttek Orbán kétkulacsos politikájának – történelmi bejelentés jött

Donald Trump amerikai elnök egy választási kampányrendezvényen a Nevada állambeli Elkóban 2018. október 20-án. A félidős kongresszusi választásokat novemberben rendezik az Egyesült Államokban. Trump ezen a napon bejelentette, hogy az Egyesült Államok felmondja a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást (INF), mivel Oroszország megsérti az 1987-ben aláírt egyezményt. MTI/AP/Carolyn Kaster

Trump elnök szombaton bejelentette, hogy az Egyesült Államok felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást (INF), mivel Oroszország megsérti az 1987-ben aláírt egyezményt, de további részleteket nem mondott. Az elmúlt órákban a magyar sajtóban – beleértve a jövőre már 92 600 millió forinttal gazdálkodó közmédiát - kísérlet sem történt arra, hogy ezt a történelmi súlyú lépést mélységében értelmezzék és európai keretbe helyezzék. Annak ellenére nem, hogy a bejelentés megváltoztatja hazánk stratégiai környezetét és alaposan leszűkíti a magyar miniszterelnök kétkulacsos biztonságpolitikai játszmájának mozgásterét.

Újra itt a hidegháború

Az amerikai hírszerzés 2008-ban jelentette, hogy Moszkva 9M729-es típusú (amerikai nevén SSC-8) cirkálórakétát fejlesztett ki és állított hadrendbe, amelyet az INF-szerződés megsértésének tekintettek Washingtonban. Moszkva ezt visszautasította és a Romániába, valamint Lengyelországba telepített amerikai rakétarendszerekre mutat, amelyek szerintük Oroszország ellen is bevethetőek. Az orosz rakétákat egyébként az a jekatyerinburgi Novatar cég állítja elő, amely a 3M14-es tengeri indítású cirkálórakétákat is előállítja és amelyet Moszkva eddig a szír ellenzék ellen vetett be.

Káncz Csaba

Trump bejelentésével az angolszász térség és az eurázsiai tengely között egyre eszkalálódó diplomáciai és katonai feszültség újabb mérföldkövéhez érkeztünk tehát, amellyel megnyílik az út az USA előtt új nukleáris rakéták gyártására és Európába telepítésére. Harminc év után visszatér Európába a hidegháborúból jól ismert nukleáris szembenállás kísértete. Akárcsak az 1980-as években a Pershing-II rakéta-telepítéseknél, Trump döntése újra fel fogja erősíteni a NATO-n belüli törésvonalakat egy olyan időszakban, amikor a Fehér Ház ura az elmúlt két évben következetlen álláspontokat kommunikált a szövetségesei felé az amerikai védelmi elkötelezettség ügyében. Térségünkben is erősödhetnek az ellentétek, hiszen a lengyel politikai vezetés már tavaly jelezte készségét az európai nukleáris erők megerősítésére.

Fél szemmel Kínára tekintve

Az orosz törvényhozók tegnap élesen elítélték Trump döntését, kiemelve, hogy az nem esik egybe Amerika európai szövetségeseinek érdekével. Szerintük Washington újra egy fegyverkezési versenybe akarja hajszolni Moszkvát, de ez szerintük nem fog sikerülni. Emlékeztettek egyben Putyin múlt heti – célzott időzítésű – kijelentésére, miszerint Moszkva csak válaszcsapásként vetne be nukleáris fegyvert.

Ezen a ponton érdemes emlékeztetni a New York Times múlt pénteki cikkére, amely szerint az INF egyezmény betartása megakadályozta volna Washingtont olyan új fegyverzetek telepítésében, amelyekkel ellensúlyozhatja Kínát. Valóban, Peking egyre növekvő nukleáris arzenálja éppen az INF egyezmény hatálya alá tartozó 500–5500 kilométeres hatótávolságú rakétákra koncentrálódik. Márpedig a színfalak mögött ez nemcsak Washingtont, hanem Moszkvát is zavarhatja. Robert M. Gates volt amerikai védelmi miniszter írta meg emlékirataiban, hogy a Kreml 2007-ben titokban az INF szerződés közös felmondását javasolta, hogy aztán közép-hatótávolságú ballisztikus rakétákat telepíthessen a déli határára „Kína és Pakisztán ellensúlyozására”. Washington akkor elutasította az orosz ajánlatot.

Káncz Csaba jegyzete