A testület legutóbbi, áprilisi ülésén 6,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, és nem változtatta a kamatfolyosó két szélét. Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,25 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,25 százalék maradt. A jegybanki alapkamat legutóbb 2026 februárjában változott, akkor – 2024 szeptember óta először – 25 bázisponttal csökkent az irányadó kamatláb. Varga Mihály, az MNB elnöke az áprilisi döntést követő sajtótájékoztatóján kiemelte: a világszintű bizonytalanságok miatt továbbra is indokolt az óvatos, türelmes, körültekintő monetáris politika, a geopolitikai feszültségek és a költségvetési bizonytalanságok egyaránt szükségessé teszik a stabilitásorientált megközelítést.
A globális növekedési és inflációs kilátások romlanak, az iráni konfliktus lezárása bizonytalan, így a hatásai is azok. Az energiaárak változékonyan alakulnak, a piac kiszámíthatatlan, a drága olaj és gáz fokozza az inflációs kockázatot, főképp a jelentős importra szoruló országokban. Emelkednek az alapanyagárak is, a műtrágya drágulása az élelmiszer-infláció erősödését okozhatja. Világszinten a befektetői hangulat kissé javult, de a pénzügyi piacok továbbra is érzékenyen reagálnak minden fejleményre – mondta. Belföldön az országgyűlési választás után mérséklődtek a kockázati felárak, de ezek tartósságáról és az inflációs hatásokról alaposan meg kell győződni. A forint erősödése visszafogja az áremelkedést, a devizapiaci stabilitás fenntartása kulcsfontosságú – tette hozzá a jegybank elnöke.
(MTI)
Negyedévente lakossági fórumon egyeztetnének. Figyelembe vennék a helyiek javaslatait is. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
