Jeremy Corbyn (MTI/AP/PA pool/Stefan Rousseau)

Szétszakadt szavazóbázis, pocsék választási eredmények, elpártoló fiatalok – a kontinentális Európában válságba került a hagyományos baloldal. A nagy múltú politikai tömörüléstől, hol az újbaloldali és zöldpártok, hol pedig a radikális jobboldal szipkázta el a szavazókat. A német SPD, a francia szocialisták, a magyar MSZP az általános megítélés szerint még a 2008-as globális pénzügyi megroppanás után is neoliberális gazdaság- és társadalompolitikát folytattak, amely ellehetetlenítette a roncstársadalom, a fiatalok és egyre inkább a középosztály esélyeit. Mindeközben az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban fokozatosan egy neoliberális kurzust ellenző baloldal konszolidálódik, párosulva egy rendkívül markáns külpolitikai vonalvezetéssel, amely rémálommal ér fel Izrael számára.

Corbyn barátai

Londonban Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke nyíltan mutat rá az ok-okozati kapcsolatra, amely a brit közel-keleti beavatkozó külpolitika és a terrorizmus megjelenése között fennáll, emellett folyamatosan üti a jobboldal képmutatását, amely egyrészt terrorellenes színekben pompázik, másrészt gondolkodás nélkül üzletel olyan olajdiktatúrákkal, amelyek épp a terrorizmust pénzelik. Corbyn Izrael államot folyamatosan bírálja, és határozottan kiáll Palesztina függetlensége mellett. Egy alkalommal pedig „barátainak" nevezte a radikális Hezbollah libanoni és a Hamász palesztin szervezeteket. Bár az elmúlt napokban a Hezbollah bekerült az új libanoni kormányba, Washington 1997 óta terrorista szervezetként tartja nyilván.

Izrael már megkongatta a vészharangot, hiszen nyilvánvaló, hogy adott esetben egy Corbyn-kormány megalakulása esetén jégbe merevednének a diplomáciai kapcsolatok. Egy tavaly nyári felmérés szerint Corbyn miniszterelnöksége esetén a brit zsidók 40 százaléka venné fontolóra a kivándorlást. Tel-Aviv értékelése szerint Corbyn hatalomra kerülésekor az ENSZ BT állandó tagjaként London folyamatosan nyújtaná be az Izraelt elítélő határozat tervezeteket.

Demográfia és geopolitika

Káncz Csaba

Az Egyesült Államok kongresszusába a tavaly novemberi választáson számos fiatal színesbőrű és muszlim képviselő került be. A Demokraták egyik új csillaga, Alexandria Ocasio-Cortez a párt radikális baloldali szárnyához hasonlóan mintha jobban figyelne a fejlődő világra, mint a Nyugatra és egyre erőteljesebb Izrael-ellenes álláspontot vesz föl. A Demokraták eltolódó geopolitikai álláspontjához hozzájárulnak az USA demográfiai folyamatai. Ocasio-Cortez választókerülete (New York 14.) lakóinak 45,8 százaléka például külföldön született! A Bevándorlási Tanulmányok központjának becslése szerint 2023-ra az USA lakosságának 15 százalékát már a legális és illegális bevándorlók fogják kitenni.

Izrael kérdése egyre inkább polarizáló erővel hat a Demokraták sorain belül és a múlt héten komoly összecsapásra is sor került ezügyben Eliot Engel, a külügyi bizottság zsidó származású vezetője és Rashida Tlaib muszlim képviselő között. A Demokraták vezetése megpróbál előre menekülni, átnyúl a tagság feje fölött és a Közel-Kelet kérdéskörét egyoldalúan megközelítő neokonzervatívok felé nyújtja ki a kezét. Valóban, a Demokraták számos befolyásos tagja érzi azt, hogy a széttöredező párt már nem egységes Izrael támogatása ügyében, ezért a múlt héten egy pro-izraeli lobbicsoportot hoztak létre. A csoport 15 igazgatósági tagjából 11-en szoros kapcsolatot ápolnak az Amerikai Izraeli Közügyek Bizottságával (AIPAC), a legnagyobb amerikai Izrael-párti szervezettel.

Káncz Csaba jegyzete