Elszakadt a cérna a török elnöknél – de hogy jön ide a Jobbik új kurzusa?

Recep Tayyip Erdogan török elnök (Fotó: MTI/EPA/Tolga Bozoglu)

A muzulmán országok felülvizsgálják kapcsolataikat Izraellel, miután az Egyesült Államok hétfőn Jeruzsálembe helyezte át izraeli nagykövetségét – amely ünnepségen a magyar nagykövet is részt vett –, és a Gázai övezetben zajló tömegtüntetések során legkevesebb 59 palesztin meghalt. A hazai politikában is figyelemreméltó fejleményként értékelhető ennek kapcsán, hogy a Vona Gábor lemondása utáni Jobbik szócsöve a régi időket idézve ment neki frontálisan a proizraeli vonalvezetésű hazai kormányzópártnak.

Az „Emlékezzünk erre a napra, ha majd buszok robbannak Budapesten - Orbánéknak köszönhetjük” című cikk szerint „Ha már csak azt nézzük, hogy a Fidesz által amúgy is kiherélt és elbaltázott keleti nyitás köhögő gépezetében mekkora homokszemet jelenthet a közel-keleti arab partnerek kiesése, akkor sem lehetünk túl boldogok, de ez mind semmi lesz ahhoz képest, amikor ne adj Isten Budapest utcáin felrobban majd egy-két busz.”

A geopolitikailag beszorult Erdogan

Az amúgy is választási lázban égő török elnök is félreverte a harangokat és „Kiállás az üldöztetés ellen" mottójú tüntetést hívott össze péntek délutánra Isztambulban, amelyre minden török állampolgárt várnak. Ankara hétfőn konzultációra hazahívta washingtoni és tel-avivi nagykövetét is, emellett háromnapos gyászt hirdetett a palesztin áldozatok emlékére és az állami intézmények kedden félárbocra eresztették a török zászlókat. Egyben felajánlották a sebesült gázaiaknak, hogy Törökországba jöjjenek gyógykezeltetni magukat. Az Ankarába akkreditált izraeli nagykövetet ugyanakkor felkérték, hogy hagyja el az országot.

Trump döntése az iráni nukleáris megállapodás (JCPOA) felmondásáról már amúgy is leolvasztotta a biztosítékokat a török vezetésnél. Erdogan május 9-én egy CNN interjúban kijelentette, hogy ez nemcsak a Közel-Keletet, hanem az egész világot destabilizálhatja. Cavusoglu külügyminiszter világosan fogalmazott: „Az államoknak tartaniuk kell magukat az általuk aláírt szerződésekhez. Ha ezt mégsem teszik, akkor hirtelen a múlt összes nemzetközi szerződése megkérdőjeleződik”.

Erdogan, a monetáris szakember

Az Irán elleni amerikai büntetőintézkedések úgy jönnek most a súlyos problémákkal küzdő török gazdaság számára, mint ablakos tótnak a hanyattesés. A török líra az elmúlt négy hónapban elvesztette értékének hatodát az amerikai dollárral szemben a geopolitikai bizonytalanságok és az emelkedő török infláció miatt. Az első negyedéves folyó fizetési mérleghiány több, mint 16 milliérd dollárt tesz ki, csaknem a dupláját az egy évvel ezelőtti adatnak.

Káncz Csaba

Ráadásul Erdogan hetente kotnyeleskedik bele a jegybank politikájába, megrémítve a befektetőket. Egy tegnapi interjújában ígéretet tett arra, hogy a jövő hónapi győztes választása után „személyesen fog felelősséget vállalni a török monetáris politikáért”, azaz még lejjebb akarja parancsolni az alapkamatot. A jegybanki alapkamat jelenleg 13.5 százalékon áll, míg a fogyasztói árindex 10.9 százalékon, de a líra így is naponta üti a történelmi mélypontokat.

Erdogan tehát, aki a rendkívüli állapotot a 2016 júliusi (ön)puccs óta már hét alkalommal hosszabbította meg, most még a jegybank fölötti irányítást is át akarja venni. Az elnök a maga vudu-közgazdasági tudásával el is magyarázta az interjúban, hogy az alapkamat levágása alacsonyabb inflációhoz vezet, mivel csökkenni fognak a hitelek költségei. A török lírát ezek szerint nyugodt szívvel lehet továbbra is eladni a határidős piacokon.

Káncz Csaba jegyzete