|
| Tokió látképe, háttérben a hóval borított Fuji. EPA/KIMIMASA MAYAMA |
Azok az emberek, akik már 60-70 éve itt élnek, nem emlékeznek ilyesmire. Kissé megijedtek, mert ha nem esik hó hamarosan, becsukhatják az üzleteiket
- mondta a Japan Timesnak Andrew Lea a japán síközpontok környékén kialakult hóhiányról.
Hófal helyett fű
A Snow Japan weboldal alapítója szerint míg a korábbi években több méteres hófal szokott lenni a niigatai háza előtt, most teljesen „csupasz” a kertje.
A helyi síközpontok az elmúlt évtizedek egyik legrosszabb időszakát élik, legalábbis az ide vonatkozó statisztikák szerint. Az ország legészakibb szigetén, Hokkaidóban, ahol korábban mindig friss hó fogadta a turistákat, decemberben hiába várták a hóesést, és az Új Évben is csak kis mennyiség esett. Az 1972-es téli olimpia helyszínén, Szapporóban síversenyeket kellett elhalasztani, és teherautóval hordtak havat az éves hófesztiválra. A helyi Meteorológia Ügynökség szerint tavaly decemberben olyan kevés hó hullott a térségben, amire a feljegyzések kezdete, 1961 óta nem volt példa.
Délebbre még rosszabb a helyzet. Naganóban, az 1998-as téli olimpia helyszínén a síelőknek füves részeket kell kerülgetniük a pályákon. Niigata prefektusban január közepén nyolc centiméternyi hót regisztráltak, miközben az elmúlt 30 évben 106 centiméter volt az éves átlag. Yamagatában pedig egy centiméter hót mértek, szemben a megszokott húsz centiméterrel.
A felmelegedést okolják
Habár számos üdülőhelyen még van elég hó, a mostani helyzet mégis rontja Japán mint síparadicsom jó hírét. Ezen a téren a távol-keleti ország ugyanis eddig arról volt ismert, hogy télen mindig sok hó esik. A sípályák, amelyek a nyugati parton fekszenek, és néhányukról kilátás nyílik a Japán-tengerre, általában sok síelőt vonzanak Hong Kongból, Tajvanról és Kínából a Kínai Újév környékén.
A globális felmelegedés esőt csinál a hóesésből
- magyarázta a lapnak Hiroaki Kawase időjáráskutató. Számításai szerint a klímaváltozás miatt Japán központi hegyeiben 10-20 százalékkal kevesebb hó esik majd az évszázad közepén, az évszázad végére pedig 20-40 százalékos csökkenés várható.
Visszamondott túrák
Mindez igencsak érzékenyen érintheti a téli sportra és üdülésre építő turisztikai cégeket. Bár az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent az ilyen céllal érkező turisták száma, 2016-ban még mindig jelentős számú, 5,8 millió síelő és snowboardos látogatott el a távol-keleti országba.
A Japan Times szerint a hotelek, éttermek, síoktatók és túravezetők már érzik a hóhiány negatív hatásait: egy nisekói túraszervező például az összes utat kénytelen volt visszamondani.
Európa is veszélyben
Hasonló problémákkal szembesül számos európai síközpont is: a németországi Garmisch-Partenkirchenben, amely 1936-ban még a téli olimpiai játékoknak adott otthont, idén olyan kevés hó esett, hogy az már a síversenyeket is veszélyezteti. A Bloomberg szerint hasonló a helyzet a svájci Graubündenben is, ahol olyan reszortok találhatóak, mint St. Moritz, Klosters és Davos.
Híradások szerint a klímaváltozás egyelőre leginkább az Alpok alsó harmadában található síterepeket érinti, azaz többnyire Ausztria keleti pályáit, és kisebb részben Franciaországot, Olaszországot, valamint Németországot. Több régió már a 2050-es évekre teljesen elveszítheti a síturizmust.
Az egyre romló helyzet miatt a síterepek üzemeltetői a hóágyúkra támaszkodnak, ám ezek használata költséges és egyáltalán nem környezetbarát, ráadásul a hőmérséklet emelkedésével üzemeltetésük is egyre nehézkesebb. A hóágyúkat eleve nem a klímaváltozás következményeinek enyhítésére találták ki, hanem az időjárási szélsőségek kezelésére.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
