|
| Menedékkérők Leszbosz-szigetén Görögországban. EPA/STRATIS BALASKAS |
A hazai Migrációkutató Intézet szakértője úgy vélekedett az EU-török migránspaktum megújításáról a hétvégén, hogy egyik félnek sem érdeke felrúgni a megállapodást, mert a Törökország és az EU magországai közötti kereskedelem volumenének nagysága miatt egyik fél sem vállalhat ekkora kockázatot. A paktum megújítása technikai ok miatt késik, nem áll mögötte valós politikai szándék, mondta a szakértő.
Széteső megállapodás
Márpedig a jelek szerint a paktumot Erdogan egyre kevésbé tartja be és bizony az illegális migráció újra megélénkült Törökországból kiindulva Görögországon és a Balkánon keresztül. A német belügyminisztérium (BMI) friss belső jelentése szerint a Balkán minden egyes országában az illegális határátlépés és a menekült kérelmek száma meghaladja a 2017-es és a 2018-as szintet. A jelentés szerint jelenleg mintegy 12 ezer migráns tartózkodik a Balkánon, ebből csupán Bosznia-Hercegovinában 7 ezren.
A német szövetségi rendőrség elnöke, Dieter Roman kerek-perec ki is jelentette, hogy „nem beszélhetünk biztonságos európai külső határokról”. A német sajtó megszerzett egy belső jelentést az EU Bizottságtól is, amely szerint az év eddig eltelt időszakában 37 százalékkal, 57 182-re nőtt a Görögországba érkezett migránsok száma. S noha az EU-Törökország közötti megállapodás első paragrafusa kötelezi Ankarát a migránsok visszavételére, a törökök csak egy elenénysző töredéket vesznek vissza – idén eddig csupán 138 migránst.
Marian Wendt, a CDU belpolitikával foglalkozó képviselője figyelmezetett: „ha nem akarunk egy második Budapestet átélni, akkor most kell segítenünk Bosznia-Hercegovinát a migránsok ottani ellátásában, hogy nagy csoportokban ne induljanak útnak újonnan Észak felé. A kormányzatnak a polgárőrséget és a rendőrséget kellene a térségbe küldenie, hogy stabilizálják az ottani helyzetet”.
Athén radikális lépései
Az új görög jobboldali kormány eközben egyre ellenségesebb álláspontot vesz föl a migránsokkal kapcsolatban. Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy év végéig 10 ezer migránst telepít vissza hazájukba. Az új kormány egyben befejezte az ingyenes kórházi ellátás biztosítását a migránsok számára. Két hete pedig a parlament elfogadott egy 237 oldalas törvényt, amely több ponton is szigorítja a menedék megadásának lehetőségét.
A migránsok növekvő száma érezhetően növeli a belpolitikai hőmérsékletet is. A Thesszaloniki melletti egykori katonai bázison az utóbbi években migránstábort alakított ki a korábbi görög kormány, de a bázis egyre inkább neuralgikus ponttá válik az országban. A görög nacionalisták ezért tegnap egy nagy bulit rendeztek a tábor kerítésénél, ahol muszlimok hergelésére disznóhúst sütöttek és literszám itták az alkoholt.
De mit lép von der Leyen?
Az elmúlt napokban Giannitsa városában, valamint Kos- és Leros szigetein a dühös görög lakosok akadályozták meg, hogy a muszlim migránsok százait a közelükben helyezzék el. Görögország négy évszázadon keresztül szenvedte el a muszlim Ottomán Birodalom elnyomását, így a a muszlim migránsok és menekültek folyamatos áradata mélyen kódolt félelmet és ellenállást vált ki.
A Migrációkutató fent említett elemzője az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen által tervezett, újfajta migrációs politikával kapcsolatban azt mondta: elképzelhető, hogy aki nem akar migránsokat befogadni, az például rendőri egységek frontországba küldésével vagy bizonyos mechanizmus alapján történő plusz befizetéssel is hozzájárulhat a migráció kezeléséhez.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában. 
