Menedékkérők Leszbosz-szigetén Görögországban. EPA/STRATIS BALASKAS

A hazai Migrációkutató Intézet szakértője úgy vélekedett az EU-török migránspaktum megújításáról a hétvégén, hogy egyik félnek sem érdeke felrúgni a megállapodást, mert a Törökország és az EU magországai közötti kereskedelem volumenének nagysága miatt egyik fél sem vállalhat ekkora kockázatot.  A paktum megújítása technikai ok miatt késik, nem áll mögötte valós politikai szándék, mondta a szakértő.

Széteső megállapodás

Márpedig a jelek szerint a paktumot Erdogan egyre kevésbé tartja be és bizony az illegális migráció újra megélénkült Törökországból kiindulva Görögországon és a Balkánon keresztül.  A német belügyminisztérium (BMI) friss belső jelentése szerint a Balkán minden egyes országában az illegális határátlépés és a menekült kérelmek száma meghaladja a 2017-es és a 2018-as szintet.  A jelentés szerint jelenleg mintegy 12 ezer migráns tartózkodik a Balkánon, ebből csupán Bosznia-Hercegovinában 7 ezren.

A német szövetségi rendőrség elnöke, Dieter Roman kerek-perec ki is jelentette, hogy „nem beszélhetünk biztonságos európai külső határokról”.  A német sajtó megszerzett egy belső jelentést az EU Bizottságtól is, amely szerint az év eddig eltelt időszakában 37 százalékkal, 57 182-re nőtt a Görögországba érkezett migránsok száma.   S noha az EU-Törökország közötti megállapodás első paragrafusa kötelezi Ankarát a migránsok visszavételére, a törökök csak egy elenénysző töredéket vesznek vissza – idén eddig csupán 138 migránst.

Marian Wendt, a CDU belpolitikával foglalkozó képviselője figyelmezetett: „ha nem akarunk egy második Budapestet átélni, akkor most kell segítenünk Bosznia-Hercegovinát a migránsok ottani ellátásában, hogy nagy csoportokban ne induljanak útnak újonnan Észak felé.   A kormányzatnak a polgárőrséget és a rendőrséget kellene a térségbe küldenie, hogy stabilizálják az ottani helyzetet”.

Athén radikális lépései

Az új görög jobboldali kormány eközben egyre ellenségesebb álláspontot vesz föl a migránsokkal kapcsolatban.  Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy év végéig 10 ezer migránst telepít vissza hazájukba.  Az új kormány egyben befejezte az ingyenes kórházi ellátás biztosítását a migránsok számára.  Két hete pedig a parlament elfogadott egy 237 oldalas törvényt, amely több ponton is szigorítja a menedék megadásának lehetőségét.

A migránsok növekvő száma érezhetően növeli a belpolitikai hőmérsékletet is.  A Thesszaloniki melletti egykori katonai bázison az utóbbi években migránstábort alakított ki a korábbi görög kormány, de a bázis egyre inkább neuralgikus ponttá válik az országban.  A görög nacionalisták ezért tegnap egy nagy bulit rendeztek a tábor kerítésénél, ahol muszlimok hergelésére disznóhúst sütöttek és literszám itták az alkoholt.

De mit lép von der Leyen?

Az elmúlt napokban Giannitsa városában, valamint Kos- és Leros szigetein a dühös görög lakosok akadályozták meg, hogy a muszlim migránsok százait a közelükben helyezzék el.  Görögország négy évszázadon keresztül szenvedte el a muszlim Ottomán Birodalom elnyomását, így a a muszlim migránsok és menekültek folyamatos áradata mélyen kódolt félelmet és ellenállást vált ki.

A Migrációkutató fent említett elemzője az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen által tervezett, újfajta migrációs politikával kapcsolatban azt mondta: elképzelhető, hogy aki nem akar migránsokat befogadni, az például rendőri egységek frontországba küldésével vagy bizonyos mechanizmus alapján történő plusz befizetéssel is hozzájárulhat a migráció kezeléséhez.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)