4p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

A jelek szerint egyre inkább polarizálódik a német társadalom: a bajorországi választásokon a két centrumpárt hatalmasat bukott, a két szélsőpólus viszont jelentősen erősödött. Német lapvélemények szerint mindez akár a negyedik Merkel-kormány végét is jelentheti.
Így örültek a Zöldek a választási sikernek EPA/LUKAS BARTH-TUTTAS

Tovább tart a balközép-jobbközép nagykoalíció mélyrepülése Németországban – ez az egyik legfőbb tanulsága a vasárnapi bajorországi választásoknak.

Zuhanórepülésben a kormánypártok

Habár a győztes az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió bajor testvérpártja, a  Keresztényszociális Unió (CSU) lett 37 százalékkal, ez a párt leggyengébb eredménye 1950 óta, és több mint tíz százalékos visszaesést jelent számára 2013-hoz képest.

A CSU ezzel elvesztette abszolút többségét a tartományi parlamentben. Igaz, még így is kormányon fog maradni, és német sajtójelentések szerint a Szabad Választók nevű párttal léphet majd koalícióra.

Szintén több mint tíz százalékot bukott a nagykoalíció másik tagja, a szociáldemokrata párt, amely az ötödik helyen végzett, és a voksok mindössze 9,7 százalékát szerezte meg. A Spiegel szerint ez a legrosszabb eredménye az SPD-nek az összes tartományi választást tekintve.

Előretörtek a Zöldek

A választás nyertese a két kvázi szélsőpólus lett. A bevándorlást pártoló Zöldek mintegy 9 százalékkal 17,5 százalékra növelték támogatottságukat, és ezzel ma már a második legnépszerűbb politikai erőnek számítanak Bajorországban.

Az alternatív-baloldali párt főleg a nagyvárosokban szerepelt jól: Münchenben például 9 körzet közül 5-ben győzött. A kormányra kerüléshez ugyanakkor még ez sem lesz elég.

Új jobboldali riválisok

Most először bekerült a bajor törvényhozásba a bevándorlás-ellenes Alternatíva Németországért (AfD) is, amely a szavazatok 10,2 százalékát szerezte meg. A párt, amely a 2013-as bajor választásokon még nem is indult, ezzel a negyedik legjelentősebb politikai erővé lépett elő. Igaz, a radikális jobboldaliak öröme nem lehet felhőtlen, hiszen a tavalyi szövetségi választásokon ennél jobb, 12,6 százalékos eredményt értek el.

Emellett egy másik, a CSU-tól szintén jobbra álló politikai erő is bekerült a bajor törvényhozásba: a Szabad Választók a voksok 11,6 százalékát gyűjtötték be.

Ki hova pártolt át?

A Die Welt szerint a CSU 260 ezer szavazót veszített 2013-hoz képest, akik most – szinte egyenlő arányban – az AfD-re, a Zöldekre és a Szabad Választókra adták a voksukat.

A Zöldek viszont 530 ezer szavazatot nyertek: 210 ezer választót a szociáldemokratáktól, 180 ezret pedig a CSU-tól csábítottak át, és 120 ezer, korábban nem szavazó polgárt is sikerült az oldalukra állítaniuk.   

A Merkel-korszak vége?

Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a bajor választások eredménye tovább gyengíti az amúgy sem túl acélos német szövetségi kormányt. A konzervatív Welt egyenesen azt állítja, hogy a bajor bukta a nagykoalíció végét jelentheti.

A Spiegel szerint az eredmény a CSU számára földcsuszamlás, az SPD-nek pedig „brutális vereség”. A két párt összesen több mint húsz százalékot zuhant, azaz egyre inkább kicsúszik a talaj a lábuk alól, és rohamosan veszítenek társadalmi támogatottságukból. A baloldali lap szerint a nagykoalíció válságban van, és hatalmas a bizonytalanság.

Aki nyert, és aki vesztett

A konzervatív FAZ emlékeztet arra, hogy a CSU több irányban is vesztett szavazókat. Egy részük túl keménynek találta a párt menekültpolitikáját, ezért a Zöldekhez állt át, mások viszont épp azt kifogásolták, hogy a kemény szavakat nem követték tettek ezen a téren, ezért inkább a bevándorlásellenes AfD-t választották.

A Zöldek viszont jó úton vannak afelé, hogy néppárttá váljanak. A FAZ szerint az ökopárt, amelynek szlogenje akár az is lehetne, hogy Bio és Bayern, el tudta csábítani azokat a baloldali szavazókat, akik nem akarták elpazarolni voksukat a szocdemekre, de egyúttal vonzó volt a polgári-liberális szavazók számára is.

A következő tartományi választást október 28-án Hessenben tartják majd. Ez akár sorsdöntő jelentőségű is lehet a nagykoalíció számára.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Letarolta az aszály a harmadik negyedéves GDP-növekedést
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 12:42
A magyar gazdaság közel áll a stagnáláshoz: mindössze 0,1 százalékkal bővolt a GDP a harmadik negyedévben. 
Makro / Külgazdaság Németországban 6,4 százalékon stagnált a munkanélküliség októberben
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 11:00
Már a második egymást követő hónapban 3 millió fölött a német munkanélküliek száma.
Makro / Külgazdaság Nincs fék az üzemanyag-áremelkedési vonaton
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 09:44
Tovább emelkedik a gázolaj nagy és kiskereskedelmi ára is mától.
Makro / Külgazdaság Vészjóslóan emelkedik a Föld átlaghőmérséklete
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 09:13
Felkészültünk arra, hogy a víz a következő évtizedek egyik legértékesebb erőforrásává válhat?
Makro / Külgazdaság Csalódást okozó adat érkezett a magyar gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 08:30
A bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben éves szinten a második negyedévinél kevésbé nőtt, ami az elemzőket is meglepte.
Makro / Külgazdaság Közel 2 millió embert érintő, mégis a háttérbe szorult ágazat került a kormányzat látókörébe
Imre Lőrinc | 2026. október 30. 07:30
Bár a kormány 2027-es költségvetési terveinek elemzésekor nem az első helyen bukkan fel, feltűnő, hogy két nagy, az elmúlt években, sőt évtizedekben elhanyagolt alágazat, az oktatás és az egészségügy területén is kiemelt szerepet kap a közétkeztetés problémája. Ez nem is meglepő, hiszen például az állami egészségügyben vannak olyan kórházak, amelyekben 660 forintból hozzák ki egy fekvőbeteg napi négy étkezését.
Makro / Külgazdaság Elképzelhető az átfogó reform a közszféra dolgozóinál?
Imre Lőrinc | 2026. október 30. 06:40
Jövőre 677 milliárd forintot fordít a kormány béremelésekre, amelyek mintegy 603 ezer közszolgálati dolgozót érintenek – derül ki a 2027-es költségvetési tervekből (bizonyosságot néhány óra múlva, a büdzsé parlamenti benyújtásakor kaphatunk). Főleg a rendvédelmi dolgozók köréből lehetett több kritikát hallani a 15 százalékos emelés mértékével kapcsolatban. Azonban miért ne lehetne egy kiszámíthatóbb, a reálbérek vásárlóerejét is jobban megőrző rendszert kialakítani?
Makro / Külgazdaság Magyar dolgozók, beszállítók is buknak az Oroszország elleni EU-s szankción
Szirmai S. Péter | 2026. október 29. 18:01
Az Oroszország elleni uniós szankciók ellenére mégsem függesztette fel a hatóság az orosz Mere diszkontlánc egyik magyarországi cégét. Így hónapok óta hiába várnak a fizetésükre a lánc üzletében dolgozók, és a beszállítók sem kapják vissza az eladatlan árujukat.
Makro / Külgazdaság Kiderült, miről állapodott meg Magyarország és az Egyesült Államok
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 17:24
Rubio két fontos megállapodást írt alá a magyar külügyminiszterrel.
Makro / Külgazdaság Marad a kamatszint, de az EKB szerint az energiadrágulás visszavetheti a növekedést
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 17:13
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén mindhárom irányadó kamatot változatlanul hagyta, összhangban a piaci várakozásokkal.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG