A német kancellár véleménye abból fakad, hogy töretlenül hisz a tagországok jóindulatában, abban, hogy ez egy kölcsönösségen alapuló klub. Ezt a vélelmet azonban a január óta hatalmon lévő görög kormány eljátszotta, különösen annak nyers modorú pénzügyminisztere.

Pénzügyminiszteri szemráncolás

A német pénzügyminisztériumban is többen azon a véleményen vannak, hogy februárban megadták a lehetőséget a görögöknek, nem éltek vele, és már egyáltalán nem ártana a közös valutának egy tag kiválása. Ellenkezőleg: erősödhetne azáltal, hogy a többi tag szigorúbb szabályokat alkothatna a mostaniaknál, és azokat mindenki betartaná.

A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble már jó ideje a görög kilépés mellett van, és azt veti a görög kormány szemére, hogy becsapja népét, nem mondja el nekik, hogy sok évig jóval a lehetőségeik felett éltek, és ehhez nem lehet visszatérni, csak a ha a gazdaságuk teljesítménye indokolja.

Sokszor 4 évig jobban éltek, mint lehetett volna

Ebben a pénzügyminiszternek teljesen igaza van, ennek az érvnek talán többször is el kéne hangzania. Még ma is 580 euró a görög minimálbér, ami nagyjából 180 ezer forint, a miénknek jó másfélszerese, miközben gazdaságaink teljesítménye nagyjából egyforma. Persze erre ellenérv lehet, hogy az árszínvonal is magasabb Görögországban, de ettől még a tőke számára a görög munkaerő ugyanúgy irreálisan drága.

Saját valuta esetében ilyenkor a leértékelés hozza meg a megoldást: az ár-, és bérszínvonal lecsökkenne nagyjából a magyar szintre, és ettől kezdve már vonzó lenne a görög munkaerő foglalkoztatása. Az euró megtartása mellett ezt viszont jószerével csak bércsökkentéssel, és az ezt kísérő deflációval lehetne megoldani, amit valóban nehéz kivitelezni, és persze a görögök hallani sem akarnak róla.

A hitelezők nem is ezt kérik tőlük: ők megelégednének azzal, ha a bérek nem emelkednének egészen addig, amíg a gazdaság állapota ezt nem teszi lehetővé, viszont a nyugdíjakat csökkentenék, mert az valóban fenntarthatatlan, hogy a bérek is, nyugdíjak is hosszú időn át a gazdaság által elbírhatónál magasabbak.

Mindenkinek jobb lenne

Ezzel szemben a görögök még emelnék is az eleve irreálisan magas minimálbért, és nem akarják liberalizálni a munkaerőpiacot, márpedig a jelenlegi rendszer lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a máshol szokásosnál nagyobb nyomást fejtsenek ki a bérek emelése érdekében.

Mindezek alapján Merkel környezete egyre inkább arra az álláspontra jut, hogy Görögországnak is könnyebb lenne egy saját valutával túljutni a krízisen, és az eurózóna is megerősödne. Annyit megtehetnének ez esetben a zóna tagok, hogy segítenek mérsékelni azt a sokkhatást, amit a valutaváltás okozna. Azt a problémát pedig, hogy nincs szabály az övezet elhagyására, vagy hogy ez egyes értelmezések szerint az EU elhagyását is jelentené, rövid tárgyalások után konszenzusosan szabályozhatná az Unió.