|
| Vlagyimir Putyin szibériai vakációján 2019. október hetedikén. EPA/ALEXEY DRUZHINYN /SPUTNIK/KREMLIN |
2017 után ismét Budapesten tárgyal az orosz elnök a magyar miniszterelnökkel.
Szoros kapcsolatban
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin rendszeresen személyesen egyeztet egymással: az elmúlt öt évben minimum évente találkoztak, tavaly pedig két alkalommal is tárgyaltak. Mindezt nem nézik túl jó szemmel az orosz befolyás miatt aggódó uniós és NATO-vezetők.
A magyar kormányfő azt állítja, hogy jó és pragmatikus viszonyt alakított ki Oroszországgal. Elemzők egy része viszont úgy véli, hogy nem egyenrangú kapcsolatról van szó, amelyben Moszkva érdekei dominálnak.
A magyar kormány például rendszeresen felemeli a szavát az Oroszországot a Krím-félsziget annektálása miatt sújtó uniós szankciók ellen. Tény ugyanakkor, hogy soha nem vétózta meg azokat, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint idén sem tervezi ezt.
Középpontban a Török Áramlat
Sajtóértesülések szerint a mai találkozó egyik célja, hogy megállapodás szülessen a Török Áramlatról.
Putyinnak megegyezésre kell jutnia az érintett országokkal, hogy ne legyen semmi gond a gázvezetékkel
- idézte a Reuters egyik forrását, aki ismeri a találkozó napirendjét.
A Török Áramlat Oroszországból szállítana gázt Törökországba, majd onnan Európába. Ezáltal lehetővé válna, hogy az orosz szempontból veszélyfaktornak számító Ukrajna kikerülésével jusson el gáz Oroszországból a többi közt Magyarországra is.
Nekünk is fontos
Szijjártó Péter a Reutersnak azt mondta, hogy minél hamarabb meg kell építeni a Török Áramlat bulgáriai (Európába tartó) szálát, az ugyanis újabb elérési útvonalat jelentene Magyarország számára.
A vezeték első, Törökországot ellátó részét az idei év végén helyezhetik üzembe. A második része, amely Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül hozná a gázt, jövőre készülne el – azt nem tudni, hogy pontosan mikor.
Az Európába irányuló vezeték évi 15,75 milliárd köbméter gázt szállít majd. Az orosz Interfax hírügynökség szerint ebből 3,5 milliárd köbmétert kap majd Bulgária, 2,5 milliárdot Szerbia, 6 milliárdot pedig Magyarország. A további 3,75 milliárd köbmétert Szlovákiába, illetve Ausztriába, a baumgarteni elosztó központba szállíthatják.
Mint arról beszámoltunk, Bulgáriában a múlt héten adták át a Török Áramlat ottani szakaszának első részét. Bár egyelőre mindössze 11 kilométerről van szó, a bolgár kormány reményei szerint 2020 kezdetére a vezeték eléri majd a szerb-bolgár határt.
Szijjártó nem izgul
A Török Áramlat azért is fontos, mert Magyarország gázellátása Oroszországtól függ, a gáz egyelőre Ukrajnán keresztül érkezik, az orosz-ukrán gáztranzit-szerződés pedig az idei év végén lejár.
A szerződés megújításáról hét elején tárgyaltak Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió képviselői Brüsszelben, megállapodás azonban nem született. Egyelőre sem a tervezett megállapodás hosszáról, sem a szállítandó gáz mennyiségéről, sem a tranzitdíjakról nem tudtak megegyezni a tárgyaló felek.
Szijjártó Péter október elején azzal nyugtatott mindenkit, hogy minden gáztároló tele van Magyarországon. Szerinte ezzel nemcsak a hazai ellátás biztosított a következő télen, hanem bértárolás révén még keresni is tud rajta a magyar állam.
Paks is téma lesz
A mai Orbán-Putyin találkozón valószínűleg szóba kerül a paksi atomerőmű új blokkjának ügye is. A blokkot a Rosatom építené meg tízmilliárd eurós orosz hitelből, de a projekt az elmúlt években elakadt.
Szijjártó Péter tegnap azt mondta, hogy a paksi atomerőmű bővítése a műszaki tervek elfogadását követően a létesítési engedélykérelem elkészítésével folytatódhat. A több százezer oldalas dokumentum 2020. június 30-ig kerül az Országos Atomenergia Hivatalhoz.
Tízmillió dollár
Emellett ma írhatja alá a Lukoil és a Mol a megegyezést a májusi kőolajszennyezés rendezéséről: a Népszava értesülései szerint a magyar olajcég tízmillió dollár kártérítést kap.
Tavasszal klórral szennyezett kőolaj került az Európát ellátó Barátság vezetékbe, emiatt az érintett államok május végéig nem vették át a szállítmányokat.
Új dimenziók
Emellett Szijjártó Péter ma a többi közt "űripari" megállapodást kötött az oroszokkal: Magyarország nagyobb részt vállalhat a világűr békés célú használatában.
Az együttműködésünket most egy új dimenzióba léptetjük azáltal, hogy az eddig is komoly magyar műszaki hozzájárulással zajló orosz űripari és űrkutatási missziókról egy államközi megállapodást kötünk
- mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
A magyar miniszterelnök Rómában négyszemközt tárgyalt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. 
