A NATO a napokban visszautasította a lengyel javaslatot, miszerint az EU váljon önálló nukleáris nagyhatalommá. Az észak-atlanti védelmi szövetség ezzel kihúzta a szőnyeget Jaroslaw Kaczinsky, a lengyel kormánypárt vezetőjének javaslata alól. De Trump megválasztása óta az európai biztonságpolitikai szakemberek már egy ideje tanakodnak az önálló európai nukleáris védőernyő létrehozásáról.
Berlin komoly tervei
Az utóbbi hónapokban a német nukleáris elrettentésről vita folyt Berlinben is, amely korai berlini figyelmeztető jelzésnek tekinthető mind Washington, mind Moszkva számára. Le kell szögezni, hogy a Merkel-kormányzat jelenleg nem óhajt élni egy német nukleáris opcióval, már csak az ezt Németországnak megtiltó 1990-es nemzetközi egyezmény miatt sem. De látni kell azt is, hogy Amerika szövetségeseinek körében komoly bizonytalanság alakult ki Trump eljövendő kormányzatának globális és európai biztonsági elkötelezettségeit illetően. A német gondolkodás a nukleáris opcióról tehát már önmagában rámutat a változó európai biztonságpolitikai tájképre.
Berlin komolyan gondolja azt, hogy Európa vezető NATO-haderejét fejleszti ki az elkövetkező években. Ezt nem egy külön út (’Sonderweg’) keretében teszi, hanem az európai szövetségesekkel összefogva. Ennek keretében a mai NATO európai védelmi minisztereinek tanácskozásán a német hadvezetés együttműködési megállapodást ír alá a cseh és a román társszervezetekkel.
Európai közös védelmi képességek
|
| Káncz Csaba |
Ennek értelmében egy-egy cseh és román dandár a jövőben német parancsnokság alá kerül, közös kiképzéseken vesznek részt, hogy ezzel a közös harci képességet (inter-operabilitást) erősítsék. A hollandok már ezen a téren elöljárnak, hiszen gyakorlatilag csapataik kétharmada már be van tagozódva a német parancsnoki rendszerbe. Nemrégen jelentették be egy új német-norvég tengeralattjáró-flottilla létrehozását és közös német-francia projektet szállító-repülőgépek beszerzéséről és működtetéséről. A február 17-19. között tartandó 53. müncheni biztonságpolitikai konferencián az európai közös védelmi képességek prominensen kerülnek szóba.
De hol ebben a formálódó együttműködésben a Magyar Honvédség? A kérdés annál inkább időszerű, mivel a magyar álláspont szerint Európának rendelkeznie kell önálló védelmi képességekkel. Ezért a magyar kormány kész felsorakozni olyan javaslatok mögé, amelyek az önálló védelmi képességet szolgálják. Lehetséges, hogy Berlin egyszerűen nem osztott lapot Budapestnek?
Lerongyolódott hazai képességek
A hazai védelmi kiadások egyébiránt olyannyira alacsony szintűek, hogy gyakorlatilag egy szinten állnak Szlovákia ez irányú kiadásaival. A hazai csapatoknál lévő technika jelenleg csupán mintegy 30 százaléka fogható hadra, a többi csak részlegesen működőképes.
Simicskó István honvédelmi miniszter nemrégen meghirdette a Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi-haderőfejlesztési programot. A hazai védelmi iparral komoly tervei vannak a kormányzatnak, de az nem mostanában fog feltámadni, mert a katonai és védelmi technológiai követelmények messze elhúztak az iparunk teljesítő-képessége mellett, például a robotika, az anyagkutatás, a komplex fejlesztési projektek, a digitalizáció, az informatika – különösen a térinformatika, valamint a telemetria területén.
Káncz Csaba jegyzete
Műholdak és űripar.
