A kormányzati szektor 2016. évi hiánya az előzetes adatok szerint 609,7 milliárd forint, a GDP 1,7%-a volt, ami a 2015. évi hiánynál 82,2 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,1 százalékponttal magasabb.
|
Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. A kormányzati szektor adóssága – az MNB adatai alapján – 2016 végén 25 922 milliárd forint, a GDP 74,1%-a volt. |
2016-ban az azt megelőző évhez képest
-
a kormányzati szektor 609,7 milliárd forintos hiánya (a GDP 1,7%-a) 82,2 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,1 százalékponttal magasabb volt.
-
A bevételek 511,9 milliárd forinttal, 3,1%-kal csökkentek. A csökkenés két ellenkező irányú folyamat következménye: a főleg EU-transzfereket tartalmazó egyéb bevételek 1116,1 milliárd forintos (34,5%-os) csökkenését a hazai bevételi források növekedése kísérte. A társadalombiztosítási hozzájárulások 343,7 milliárd forinttal (7,7%-kal), a jövedelemadók 244,6 milliárd forinttal (10,2%-kal) nőttek. A termelési és importadóból, valamint a tőkeadókból származó bevételek ennél kisebb összeggel emelkedtek: az előbbi 11,2 milliárd forinttal, az utóbbi 4,7 milliárddal magasabb volt az egy évvel korábbinál.
-
A kiadások 429,7 milliárd forinttal, 2,5%-kal mérséklődtek. A változás legfőbb összetevője a bruttó állóeszköz-felhalmozás 1164,4 milliárdos, 51,7%-os csökkenése, ami a 2007–2013-as európai uniós programok kifizetéseinek lezárulásával magyarázható. A kamatkiadások 81,5 milliárddal (6,8%-kal), a folyó termelőfelhasználás 52,9 milliárd forinttal (2,1%-kal) alacsonyabb volt a 2015-ös értéknél. Ezzel szemben 533,3 milliárd forinttal, 17,9%-kal nőttek az egyéb kiadások, amelyek főként a hazai költségvetési forrásból juttatott beruházási transzfereket és tőketranszfereket tartalmazzák. Szintén nagyobb lett a munkavállalói jövedelem és a pénzbeni társadalmi juttatások mértéke: az előbbi 259,3 milliárd forinttal (7,2%-kal), az utóbbi 76,5 milliárd forinttal (1,7%-kal) nőtt.
2016 negyedik negyedéve az előző év azonos időszaka alapján
-
A kormányzati szektor hiánya 852,4 milliárd forint, a GDP 9,6%-a volt, ami 793,6 milliárddal, GDP-arányosan pedig 8,9 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.
-
A kormányzati szektor bevétele 660,9 milliárd forinttal, 13,1%-kal csökkent. A főképp uniós támogatásokat tartalmazó egyéb bevételek 711,5 milliárd forinttal (57,2%-kal), a termelési és importadók 97,0 milliárddal (5,3%-kal) mérséklődtek. Eközben 115,8 milliárd forinttal, 9,7%-kal bővültek a társadalombiztosítási hozzájárulásokból, 27,1 milliárddal a jövedelemadókból és 4,7 milliárddal a tőkeadókból származó bevételek.
-
A kiadások 132,7 milliárd forinttal, 2,6%-kal nőttek. Az egyéb kiadások 618,2 milliárd, a munkavállalói jövedelem 88,3 milliárd, a pénzbeni társadalmi juttatások 76,5 milliárd forinttal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ezzel szemben 548,2 milliárd, a folyó termelőfelhasználás 50,7 milliárd, a kamatkiadás 23,3 milliárd forinttal csökkent.
| Első hallásra persze jó hír, hogy továbbra is alacsony szinten van hiány, azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a túlzott visszafogottsággal a gazdasági növekedés is elmarad. A Magyar Nemzeti Bank épp a napokban támadta meg a Nemzetgazdasági Minisztériumot a túl szigorú költségvetés miatt. A jegybank szerint ez a visszafogottság 0,3-0,4 százalékkal hűtötte a tavalyi GDP-t. Részletek >>> |
Négy kiemelt területen várják az egyeztetést. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
