Egyre biztosabb, hogy az év végére kitűzött uniós módszertan szerinti hiánycél az eredeti tervekhez képest kedvezőbben alakul, így a kormány a GDP 2 százalékáról 1,7 százalékra módosította azt.

A központi költségvetés 95,5 milliárd forintos hiányt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 21,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 71,8 milliárd forintos többletet mutattak.

Egyedül szeptemberben 271 milliárd forint volt az államháztartás bevételi többlete - az önkormányzatok nélkül. Tavaly az első kilenc havi hiány 954,6 milliárd forint volt, a szeptember havi deficit pedig 39,7 milliárd forintot tett ki.

Folynak be az uniós pénzek

A két év azonos időszakát jellemző adatok eltérése azzal magyarázható, hogy tavaly a költségvetés a kedvezményezettek felé maximálisan teljesítette az uniós kifizetéseket, amelyeket az Európai Unió most térít meg a nemzeti büdzsének.

A fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei 72,5 milliárddal,  426,2 milliárdra apadtak az egy évvel ezelőtti összeggel összehasonlítva, mert a 2007-2013-as programidőszak programjaira az uniós utalás idén már nem ezen a soron, hanem az uniós támogatások utólagos megtérítése című soron szerepel, amelyre idén 153,4 milliárd forint folyt be.

Ezzel szemben a költségvetési előlegezés mértékét érzékelteti, hogy a két bevételi tétel 579 milliárd forintos együttes összegével szemben a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai címen 1035,3 milliárd forint kifizetés valósult meg szeptember végéig, ami  598 milliárddal kevesebb a tavalyi kifizetéseknél.

Folytatódnak a kifizetések

Az NGM jelentése kiemelte, hogy szeptemberben már 333 milliárd forint uniós finanszírozás  kifizetése történt meg, és az utolsó negyedévben a szeptemberihez hasonló mértékű kifizetésekre lehet számítani.

Összességében a központi alrendszer bevételei az első kilenc hónapban 704,7 milliárd forinttal, 12 532,1 milliárd forintra emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, a kiadások 247,5 milliárd forinttal,  12 534,5 milliárd forintra csökkentek, amiben benne van az uniós kifizetések jelentős csökkenése is.

Az első három negyedévben a központi költségvetés bevételei 512 milliárddal, 8250,5 milliárd forintra emelkedtek, a kiadásai  399 milliárd forinttal csökkentek a múlt év azonos időszakával összevetve. A társadalombiztosítási alapok bevételei 91,7 milliárddal, 3819,2 milliárd forintra, kiadásai 100,4 milliárd forinttal 3798 milliárdra emelkedtek, az elkülönített alapok bevételei  101,2 milliárddal 462,4 milliárddal, kiadásai 51,6 milliárddal emelkedtek.

A társasági adóból 155,8 milliárddal több, 388,2 milliárd forint folyt be. A jelentős többletet a vállalkozások növekedési adóhiteleihez és az előző évről szóló adóbevallások benyújtásához kapcsolódó befizetésekkel magyarázta az NGM.

Az első kilenc havi áfa-bevételek 46 milliárddal 2419 milliárd forintra emelkedtek. A növekedés egyaránt származott a belföldi és az importforgalomból és a dohány utáni áfabevételekből, de szerepet játszottak a lezárult uniós ciklus elszámolásához kapcsolódó áfafizetések.

A  jövedéki adóból 32,1 milliárddal több, 744,9 milliárd forint folyt be, a növekményből 19,3 milliárd forint a megnövekedett üzemanyagforgalomból ered, 10,3 milliárd pedig a dohánytermékekhez köthető.

Kicsit kevesebb szja folyt be

A személyi jövedelemadóból  a magasabb bérkiáramlás és az alacsonyabb adókulcs ellentétes hatásának eredőjeként mindössze 17,8 milliárddal több, 1269,9 milliárd forint folyt be.    A kiadási oldalon a családi támogatásokra 20,7 milliárddal kevesebbet, 515,4 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés, amiből a korhatár alatti ellátások 15,4 milliárddal csökkentek.

A központi költségvetés adóssága szeptember végén 25 120 milliárd forintot tett ki, 420 milliárddal nőtt a múlt év vége óta. Ezen belül a devizaadósság 1290 milliárd forinttal csökkent, a forintadósság 1859 milliárddal emelkedett, és 149 milliárddal mérséklődtek a költségvetés egyéb kötelezettségei.