Vértes András, a GKI elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta: az idei évre vonatkozó prognózisukat kis mértékben módosították a szeptemberihez képest - a mezőgazdaságban a korábbi 10 százalékkal szemben 15 százalékos visszaesésre számítanak -, a jövő évre vonatkozón azonban több ponton érdemben változtattak.
A magyar gazdaság a 2014. évi 3,7 százalékos növekedés után tőke- és munkaerőproblémák miatt lassul, a korábbi magas növekedés speciális tényezőkön alapult. A korábban vártnál magasabb jövő évi növekedési előrejelzést a gyenge idei mezőgazdasági teljesítmény bázishatása és a bankadó-csökkentés pozitív hatása indokolja - ismertette a GKI elnöke.
|
| A GKI prognózisa 2015-2016-ra |
A beruházások továbbra is 5 százalékos visszaeséssel számol 2016-ra a GKI az EU-forrásokból megvalósított és az autóipari fejlesztések kifulladása miatt. A befektetési hajlandóság a GKI elemzése szerint alacsony, a vállalkozások túlnyomó része egyáltalán nem akar hitelt felvenni. A beruházási ráta 2014-ben 21,7 százalék volt, ami idén 21,1, jövőre 19,6 százalékra csökkenhet.
Nőnek a reálbérek, többet fogyasztunk
A reálkeresetek idén a tavalyinál gyorsabban, 4 százalékkal bővülnek, a reáljövedelem 2,8 százalékkal emelkedik, a fogyasztás pedig a harmadik éve növekvő reáljövedelem valamint a hitelterhek csökkenése hatására 2,5 százalékkal bővül. Jövőre a bérkiáramlás 4,5-5 százalékra, az áremelkedés 1,7 százalék körülire gyorsul, de utóbbit az szja 1 százalékpontos csökkenése részben ellensúlyozza, így a reálkeresetek ismét 4 százalékkal nőnek. A nyugdíjak reálértéke jövőre nem változik, a fogyasztás a korábban előrejelzett 1,5 helyett az ideihez hasonlóan 2,5 százalékkal emelkedik.
Az ipari növekedés jövőre érezhetően lassul, az építőipar stagnál, a mezőgazdasági termelés bővülése átlagos időjárás esetén nem lesz kiugró, a kiskereskedelmi forgalom pedig (inkább csak statisztikailag, a fehéredés bázisba kerülésével) fékeződik a GKI elemzése szerint.
Hányan lesznek munka nélkül?
A foglalkoztatottak száma idén mintegy 2,5 százalékkal bővül a csökkenő, de még mindig kedvező konjunktúra, a külföldi munkavállalás továbbra is gyors bővülése és a közfoglalkoztatás további emelkedése miatt, de 2016-ban már csak 1 százalékkal bővül. A statisztikai munkanélküliségi ráta 2015-ben 7, majd 2016-ban 6,7 százalék körülire csökken, a GKI szerint azonban a valós 9-10 százalék körül van. A minőségi munkaerőből egyre nagyobb hiány van, a képzett munkaerő hiánya kezd a növekedés korlátjává válni - mondta Vértes András.
A 2015-re előirányzott 2,4 százalékos GDP-arányos hiány a GKI szerint tartható, a legfontosabb kockázatot az esetleg elmaradó uniós fejlesztéseket helyettesítő költségvetési kiadások jelentik. A 2016-ra tervezett 2 százalékos hiány megvalósulása a GKI szerint valószerűtlen, a szeptemberi előrejelzéshez hasonlóan 2,3 százalékot prognosztizálnak.
|
A TakarékBank számai A bank szerdán adta közre jövő évi prognózisát. Szerintük a magyar gazdaság az idei 2,9 százalék után 2016-ban 2,4, 2017-ben pedig 2,8 százalékkal bővülhet. Részletek >>>> |
Mi lesz az inflációval?
A kutatóintézet idén stagnáló, jövőre a korábban jelzett 2,5 százalékkal szemben 1,7 százalékos inflációt vár. Az alapkamat 2016 végéig nem változik, az euró árfolyama pedig a 2015. évi 310 forint után jövőre éves átlagban 320 forint körül lesz a GKI előrejelzése szerint. A bankadó jövőre csökken, de az MNB egyre rövidebb pórázon tartja a bankrendszert, mozgásterük ezért nagyon kicsi, így nem sok remény lehet a hitelállomány növekedésére - mondta Vértes András. A GKI arra számít, hogy Magyarország jövőre a befektetési kategóriába kerül, ez csak akkor válhat kétségessé, ha a kormány visszatáncolna a banki megegyezéstől.
A GKI elnöke kitért arra is, hogy a magyar GDP 2010 és 2014 között évente átlagosan 1,3 százalékkal, a régiós országok átlagánál kevésbé növekedett, ezzel szemben a nettó EU-támogatások évente átlagosan a GNI 4,4 százalékát tették ki, Litvániával együtt a legmagasabbat a régióban (Szlovákia és Románia esetén 2 százalék körüli, Lengyelország, Bulgária, Lettország és Észtország esetében 3-4 százalék volt). Egyes számítások szerint, ha az EU-támogatások csak a nemzeti jövedelem 2 százalékát tették volna ki, a magyar GDP nem vagy minimálisan (évente 0,2 százalékkal) emelkedett volna.
Köszönjük meg az EU-s pénzeknek
A GKI elemzése szerint döntő mértékben az EU-források kiugróan magas beáramlásának köszönhető a növekedés 2013-2015-ös gyorsulása, a devizatartalékok emelkedése, ezzel összefüggésben a devizaportfólió átválthatósága, sőt még a kamatcsökkentés jó része is. Nem a magyar reformok működnek, hanem a beáramló uniós források - mondta Vértes András, hozzátéve, a támogatások felhasználásának hatékonysága - jórészt a korrupció miatt - rendkívül alacsony. A gazdasági növekedésnek a GKI szerint 2020-ig már nem elsősorban egyensúlyi és pénzügyi akadályai vannak, hanem főleg bizalmi korlátai.
