A külső finanszírozási környezet továbbra is kedvező, a világgazdaság konjunkturális helyzete azonban kevésbé biztató. Az infláció az idei 0 százalékról csak lassan indulhat emelkedésnek, a jegybank pedig további gazdaságélénkítő lépéseket tehet. Az egyensúlyi folyamatok továbbra is rendkívül kedvezően alakulnak. A kiváló külső egyensúlyi mutatók, valamint a várható felminősítések hatására 2016 második felében erősödő pályára állhat a forint, és az év végére a 300-305-ös sávban stabilizálhatja helyzetét az euróval szemben - írja a Takarékban közleményében.
Kína, geopolitikai feszültségek
Míg az alacsony energia- és nyersanyagárak, valamint a kedvező külső finanszírozási környezet továbbra is támogatják a magyar gazdaság bővülését, negatív hatások is jelentkeznek a külső konjunktúra oldaláról. A külső környezet meghatározó folyamataihoz (a kínai gazdaság növekedésének lassulása, monetáris lazítás Európában, ugyanakkor szigorítás Amerikában) újabb geopolitikai feszültségek társultak a migráció és az Iszlám Állam elleni hadviselés miatt. Ezek rövid távon kedvezőtlenül befolyásolják a kilátásokat, ezt tükrözi, hogy a világ- és Európa gazdaságának növekedésére adott legutóbbi prognózisok többsége kisebb romlást mutat. Mindemellett a német autógyártással kapcsolatban felbukkanó problémák is éreztethetik hatásukat Magyarországon, bár egyelőre ennek még nem láthatók a jelei.
Beruházások, GDP
A GDP-növekedés éves üteme 2015 harmadik negyedévében tovább fékeződött, ami termelési oldalról nagyrészt a mezőgazdaság visszaesésével magyarázható. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a 2014-ben megélénkült növekedési dinamikát fenntarthatóvá tevő folyamatok még nem indultak be. A növekedés még mindig erősen támaszkodik külső, részben csak átmenetileg fennálló forrásokra. A magánszektor beruházásai továbbra sem átütőek, a vállalati hitelezésben beindult kedvező tendenciák ellenére a hitelállományok még zsugorodóban vannak. A lakosság fogyasztása ugyan erősödik, de az óvatosság még e téren is érzékelhető - jegyzi meg a Takarékbank elemzése.
Ezzel együtt a rövidtávú konjunktúraindexek alapján, valamint a beruházások év végi felfuttatása miatt a negyedik negyedévben 3 százalékra emelkedhet a GDP éves növekedési üteme, így 2015 egészében 2,9 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék. Jövőre az európai uniós forrásfelhasználás visszaesése miatt a lakossági fogyasztás további élénkülése ellenére is 2,4 százalékosra lassulhat a gazdasági növekedés üteme. 2017-re viszont már a magánszektor erősödő beruházási aktivitására lehet számítani, emellett az állami beruházások is újra dinamizálódhatnak, különösen a lényegesen tágabb költségvetési mozgástérre tekintettel. Így 2017-ben újra gyorsuló, az év átlagában 2,8 százalékos GDP-bővüléssel számolunk.
|
|
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
|
TÉNY |
ELŐREJELZÉS |
|||||
|
GDP (%) |
1,8 |
-1,7 |
1,9 |
3,7 |
2,9 |
2,4 |
2,8 |
|
Lakossági fogyasztás (%) |
0,7 |
-2,0 |
0,2 |
1,5 |
2,5 |
3,2 |
3,0 |
|
Közösségi fogyasztás (%) |
-0,3 |
0,0 |
5,0 |
3,6 |
0,9 |
4,4 |
2,5 |
|
Beruházások (%) |
-2,2 |
-4,2 |
5,2 |
11,7 |
0,5 |
-1,2 |
2,6 |
|
Export (%) |
6,6 |
-1,5 |
5,9 |
8,7 |
8,9 |
6,1 |
4,5 |
|
Import (%) |
4,5 |
-3,3 |
5,9 |
10,0 |
7,6 |
6,0 |
5,0 |
|
Infláció (%) |
3,9 |
5,7 |
1,7 |
-0,2 |
0,0 |
2,2 |
2,7 |
|
Munkanélküliségi ráta (%) |
10,9 |
10,9 |
10,2 |
7,7 |
6,9 |
6,5 |
6,3 |
|
Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a) |
-5,5 |
-2,3 |
-2,5 |
-2,5 |
-1,6 |
-1,6 |
-1,5 |
|
Államadósság (GDP %-a) |
80,8 |
78,3 |
76,8 |
76,2 |
75,1 |
73,6 |
71,3 |
|
Külkereskedelmi mérleg (millió euró) |
7061 |
6655 |
6555 |
6274 |
7900 |
7950 |
7400 |
|
Folyó fizetési mérleg (GDP %-a) |
0,8 |
1,9 |
4,0 |
2,3 |
5,4 |
5,1 |
5,2 |
|
Külső finanszírozási képesség* (GDP %-a) |
3,1 |
4,3 |
7,6 |
6,0 |
10,4 |
8,1 |
8,4 |
|
Bruttó külföldi adósság** (GDP %-a) |
134,5 |
128,6 |
118,1 |
113,8 |
105,8 |
98,5 |
89,0 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jegybanki alapkamat (év vége, %) |
7,00 |
5,75 |
3,00 |
2,10 |
1,35 |
1,35 |
2,00 |
|
EUR-HUF (éves átlag) |
279,21 |
289,42 |
296,92 |
308,66 |
309,81 |
309,65 |
302,37 |
|
EUR-HUF (év vége) |
311,13 |
291,29 |
296,91 |
314,89 |
314,00 |
303,50 |
301,50 |
Infláció, jegybanki kamat
Az infláció 12 havi üteme az elmúlt hónapokban átmenetileg ismét a negatív tartományba süllyedt. Noha az infláció bázishatások miatt az év utolsó két hónapjában meredeken emelkedhet, az olajárak esése miatt decemberben is csak éppen meghaladhatja az 1 százalékot, amivel lényegében 0 százalékos lesz az idei átlagos éves infláció. A szűk sávban mozgó maginfláció arra utal, hogy belső forrásokból sincs felfelé mutató árnyomás.
Az infláció az alacsony bázisok kiesése után sem közelíti meg a 3 százalékos célértéket a jövő évben, de valószínűleg 2017-ben is megnyugtatóan a cél alatt marad. Az MNB az alacsony inflációs környezet láttán további, a reálgazdaság élénkítését szolgáló lépéseket tehet, az alapkamaton azonban várakozásaink szerint már nem változtat. Kamatemelésen legkorábban 2017 második felétől kezdhet el gondolkodni a jegybank, ám a valószínűsíthető fokozatosság miatt 2017 végére is csak 2 százalékos, vagy ehhez közeli kamatszint várható.
Foglalkoztatottság
A munkaerőpiacon a foglalkoztatás bővülése továbbra is erőteljes, amihez azonban az elsődleges munkaerőpiac állásteremtésén túl továbbra is hozzájárul a közfoglalkoztatás. A közmunkaprogramokból az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérés egyelőre ugyan nem túl jelentős, a foglalkoztatási kilátások szempontjából azonban pozitív, hogy a vállalati felmérések alapján az ipari és a szolgáltató szektorok többségében egyaránt erősödik a foglalkoztatási szándék. A munkanélküliségi ráta az idei év átlagában 7 százalék alatt alakulhat, és a közmunkaprogram további kiterjesztése nélkül is tovább mérséklődhet a következő években. Így 2017 átlagában már csak 6,3 százalékos munkanélküliséget várunk.
Államháztartás
Az egyensúlyi folyamatok továbbra is rendkívül kedvezően alakulnak. A költségvetést illetően a pénzforgalmi szemléletű államháztartási egyenleg ugyan időarányosan rosszabban teljesít, mint tavaly, de ennek egyik oka, hogy az európai uniós kifizetések jelentős része decemberben realizálódik. Eredményszemléletben a költségvetési deficit egyre szűkül, az államháztartás nettó megtakarítói pozíciója hosszú évek óta a legkedvezőbb. Az ESA-szemléletű deficit kényelmesen a tervezett 2,4 százalék alatt maradhat 2015-ben a GDP arányában, számításaink szerint alig haladja majd meg a 1,5 százalékot. A vártnál magasabb bevételek bázisán pedig a következő években sem várunk romlást az államháztartási egyenlegben. Az államadósság menedzselése részben az MNB önfinanszírozási programjának hatására jóval rugalmasabbá vált, így 2015 végére a GDP 75 százalékára mérséklődhet az állomány. 2016-17-ben még erőteljesebb csökkenés következhet be, de 70 százalék alatti GDP-arányos mutatóra 2018 előtt még nem számíthatunk.
Fizetési mérleg
A külső egyensúly mutatóiban még ennél is látványosabb a javulás. Részben az energiaárak esése, részben a tavalyihoz képest is erőteljesebb EU-s forrásbeáramlás hatására nettó külső finanszírozási képességünk 2015-ben meghaladhatja a GDP 10 százalékát! A többletek az áru- és szolgáltatásegyenleg kissé csökkenő szufficitje miatt ugyan valamelyest mérséklődnek az elkövetkező években, de így is a régió legmagasabbjai sorába tartoznak majd. Ez pedig elsősorban a nettó, de valamivel korlátozottabb mértékben a bruttó külföldi adósságállomány gyorsuló leépülését is elősegíti. Az alacsonyabb adósság pedig egyre kisebb hiányt jelent a folyó fizetési mérleg jövedelem tételeiben.
Forintárfolyam
A forint az idei évben az egyik legstabilabb teljesítményét nyújtotta az euróval szemben, és ez néhány hónapon keresztül továbbra is fennállhat. Az EKB által teremtett laza monetáris kondíciók Európában ellensúlyozzák a Fed szinte bizonyosnak tűnő decemberi kamatemelésének hatásait. Ráadásul a Fed kamatemelési ciklusa meglehetősen fokozatosnak ígérkezik, hiszen a szövetségi tartalékráta célsávja vélhetően még 2016 végére sem emelkedik az 1 százalékos szint fölé. A továbbra is kiváló külső egyensúlyi mutatók, valamint szuverén adósságosztályzatunk várt jövő évi javításának hatására 2016 második felében erősödő pályára állhat a forint, és az év végére a 300-305-ös sávban stabilizálhatja helyzetét az euróval szemben.
