A munkanaphatástól megtisztított index 9 százalékkal emelkedett. A termelés az év első három hónapjában 8,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a második becslése alapján.
Márciusban:
- Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás márciusban 2,6 százalékkal bővült.
- Az ipari termelés volumene 11,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (Az első becslésben közölt márciusi adathoz képest a második becslés adata nem változott.)
- Az ipari export márciusban 14 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítésének felét képviselő két alág közül a 36 százalékkal részesedő járműgyártás kivitele 19 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 9,8 százalékkal meghaladták a 2014. márciusit.
- Az ipar hazai eladásai több mint 11 százalékkal nőttek, ezen belül a feldolgozóipar belföldi értékesítése 13 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt.
- Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar termelése 12 százalékkal bővült, a csekély súlyú bányászaté 6,5 százalékkal csökkent 2014. márciushoz viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 9,8 százalékkal emelkedett
- Márciusban a feldolgozóipar tizenhárom alága közül kettőben (gyógyszergyártás, illetve textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása) csökkent a termelés, a többi alágban 1,5 és 25 százalék közötti volumennövekedést mértünk az előző év azonos hónapjához képest.
- A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés 30 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 19 százalékkal nőtt, az alkatrészeket előállító szakágazatokban a növekedés üteme még ennél is magasabb volt.
Az ipar belföldi és exportékesítésének trendje - A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 11 százalékkal meghaladta egy évvel korábbit. Az iparág két domináns szakágazatából a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása kismértékben, 0,5 százalékkal, a nagyobbik, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása kiugróan, 32 százalékkal bővült.
- A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés több mint egytizedét adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 12 százalékkal emelkedett. Az alág 11 alágazatából csak egyben mért visszaesést a KSH, a többiben 1,0 és 27 százalék közötti volumenbővülés volt. A legnagyobb (az alág termelésének 26 százalékát kitevő) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 17 százalékkal emelkedett.
- Jelentősen, 14 százalékkal nőtt még a közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása, mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvező alakulása következtében.
- A kisebb súlyú gyógyszergyártás 4,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, elsősorban az exportkereslet visszaesése miatt.
Január–márciusban:
- Az ipari termelés 8 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások 11, a hazaiak 7 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest.
- Az előző év azonos időszakához viszonyítva az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 4,8 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,2 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
- Magyarország területi egységei közül az ipari termelés minden régióban nőtt az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Dél-Alföldön (18 százalék) volt, a többi régióban 2 és 12 százalék között emelkedett az ipari termelés.
- 26 százalékát kitevő) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 17 százalékkal emelkedett.
- Jelentősen, 14 százalékkal nőtt még a közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása, mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvező alakulása következtében.
- A kisebb súlyú gyógyszergyártás 4,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, elsősorban az exportkereslet visszaesése miatt.
A tét nemcsak a kormányváltás lehetősége, hanem az elmúlt másfél évtized politikai irányának megítélése is. 
