A június 21-i kamatdöntő ülés rövidített jegyzőkönyve szerint a 0,9 százalékos alapkamat és a kamatfolyosó szinten tartása mellett Báger Gusztáv, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Nagy Márton, Pleschinger Gyula és Windisch László is. A döntést azzal indokolták, hogy az év eleji lassulást követően a magyar gazdaság élénkülésére számítanak az év második felében.
Messze még a cél
Az infláció továbbra is messze elmarad a jegybank 3 százalékos céljától, ezt legkorábban 2018 első felében érheti el a magyar gazdaság, áll a közleményben. A bérek növekedése, valamint az élénkülő háztartások fogyasztása azonban elősegítheti az inflációs cél teljesítését a következő években a monetáris tanács szerint.
Az MNB szerint az idei gazdasági növekedés időbeli alakulását kettősség jellemzi, az első negyedév gyengébb GDP adatát elsősorban egyedi hatások és okozták. Ezek azonban lassan kifutnak, és a különböző növekedésösztönző intézkedések hatására – például a növekedési hitelprogram, amit épp 100 milliárd forinttal bővítettek nemrég –, valamint a lakásépítések bővülésével a tanács reálisnak tartja, hogy idén is 3 százalékkal növekedjen a gazdaság.
Bizonytalanságok a piacon
A brexit körüli bizonytalanság mellett a FED kamatemelését övező várakozás és az olaj tartósan alacsony ára is kedvezőtlenül hat a gazdaság alakulására, a magas külső finanszírozási képesség és az emiatt csökkenő külső adósságállomány azonban tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét a közlemény szerint. Azonban ha monetáris tanács a jövőben szükségesnek ítéli, nemhagyományos eszközöket is bevethet a gazdaság élénkítése érdekében.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
