Továbbra is az uniós források megelőlegezése és az infrastruktúra fejlesztése a cél, fenntartják a 4 százalékos célt.
Megérkeztek a legfrissebb államháztartási hiányról szóló adatok, a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az államháztartás központi alrendszerének hiánya 2018. április végéig 1081,4 milliárd forintot ért el. Ezen belül a központi költségvetés 1119,5 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapok pedig 7 milliárd forint hiánnyal zártak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 45,1 milliárd forintos többletet mutattak.
Áprilisban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 209,4 milliárd forintban teljesült.
Megugrottak az uniós kiadások
Az első négyhavi egyenleg tekintetében elsősorban az uniós kifizetések és az egyes programok kiadásai voltak meghatározóak a PM jelentése szerint, egyebek mellett szerepet játszott az uniós kifizetések közel megháromszorozódása is. Ezek ugyanis az idén elérték a 857,2 milliárd forintot, szemben a tavaly április végi 318,3 milliárd forinttal. Ezzel ellentétben mindössze 63,9 milliárd forintot utalt át eddig Brüsszel a nemzeti költségvetésbe.
A kiadásokhoz hozzájárultak az egyszeri tételek, köztük a 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány osztogatás és a márciusi egyszeri, 12 ezer forintos rezsicsökkentés is. Emellett folytatódtak a különböző fejlesztési programok, így a Modern Városok Program és az Egészséges Budapest Program is. Az év első négy hónapjában az általános forgalmi adóból 136,4 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból 82,3 milliárd forinttal keletkezett több bevétel, a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékok pedig 91,0 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának teljesülését.
Varga elárulta: ezt tervezi a kormány a következő években
A gazdaságpolitikai célok változatlanok maradnak, továbbra is fontos szempont a stabil gazdasági övekedés és a bankrendszer megerősítése.A nemzetgazdasági tárca vezetője szerint az Európai Uniónak megküldött konvergencia-program összeállításakor is évi 4 százalék körüli gazdasági növekedést vázoltak fel a következő évekre. A Privátbankár.hu cikkéért kattints ide! >>>
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Varga Mihály két fő okkal indokolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának júliusi, 25 bázispontos kamatcsökkentését, amivel az irányadó ráta több mint 4 éves mélypontra, 5,75 százalékra süllyedt. A döntés egyhangú volt, a közel-keleti háború kiéleződése ellenére sem volt olyan tanácstag, aki kamattartásra szavazott volna.
Ahogy azt Varga Mihály jegybankelnök az előző, június 23-i kamatdöntő ülésen is jelezte, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa júliusban is 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.
A költségvetési szabályok megsértése miatt már két éve van folyamatban túlzottdeficit-eljárás a magyar kormánnyal szemben, habár ennek a megszüntetése alapkövetelmény lenne az euró bevezetéséhez. A számok alapján egyelőre ez inkább csak vágyálomnak tűnik, de jó hír, hogy az Európai Bizottság inkább a tendenciára kíváncsi.
