|
| Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök a Lámfalussy-konferencián. (Kép forrása: MTI Fotó, Koszticsák Szilárd |
A konferenciát Matolcsy György, az MNB elnöke nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy az euró egy jól működő közös valuta volt a 2008-as válságig, azóta azonban korábban nem látott, vagy a tervezéskor eléggé figyelembe nem vett problémák jelentkeztek, melyeket az Európai Uniónak ki kell küszöbölnie. Jacques Laroisiére, az IMF egykori elnöke (abban az időben is, amikor Magyarország belépett a szervezetbe), később az EBRD elnöke is az eurózónát érő kihívások megoldási módozatairól beszélt. Laroisiére kapta egyúttal a konferencia idei díját is.
Lámfalussy és a miniszterelnök
Orbán Viktor miniszterelnök beszédében Kínával foglalkozott. Elmondta, hogy ami Kínában történik, amiből tanulnunk kéne, nem pedig érveket keresni, hogy miért nem tudunk hasonlót megvalósítani Európában. A döntő érv, amiért a miniszterelnök elfogadta a meghívást, az maga Lámfalussy professzor, aki tanácsadóként is dolgozott mellette, sőt ifjúkori túlfutásaira - ahogy mondta - felhívta a figyelmét. Orbán Viktor szerint a professzor a közvélekedés szerint az euró atyja, de ő nem tartotta magát annak, hanem ő csak egy tanácsadó volt, a létrehozók a főleg német és francia politikusok.
A miniszterelnök felidézte, hogy egyszer megkérdezte Lámfalussyt: hogy volt bátorsága azt javasolni a politikusoknak, hogy hozzanak létre egy monetáris uniót fiskális unió nélkül. Lámfalussy azt válaszolta, hogy ez a kérdés majd úgyis felmerül, de akkor a kormányok kénytelenek lesznek ezt megoldani. Most itt a probléma, de a megoldáshoz nem sikerült még eljutni.
Paradigmaváltás
Ezek után Orbán arról beszélt, hogy 2008 óta paradigmaváltás zajlik a világgazdaságban és a világpolitikában, és a siker mértéke egy-egy ország esetében az, hogy ki milyen gyorsan ismert fel ennek szükségességét. 1990 után egypólusú volt a világrend, az új paradigma szerint a világ többközpontúvá válik. Erről azonban nincs közmegegyezés, élénk viták folynak róla az Európai Unión belül is.
Az aktuális helyzetről a miniszterelnök elmondta, hogy most a világ leglényegesebb eseménye az új amerikai elnök hivatalba lépése. Az új amerikai elnök komoly változásokat céloz meg, és ezeket sokan egyelőre tagadják. Ez nem más, mint a nyugati világ karakterváltása, amelynek kulcsmondata Trump azon mondása, hogy minden országnak joga van saját magát az első helyre tenni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a multilaterális megegyezések helyett a bilaterálisak lesznek a döntőek, és hogy nem lesznek az országokra ráhúzható gazdasági sémák.
A többi központ
A miniszterelnök külön foglalkozott Oroszországgal, amely véleménye szerint túlélte a rendszerbuktatási kísérleteket, szankciókat, alacsony olajárakat. Ezzel az Oroszországgal tárgyalni kell, de Oroszország mellett más központok és létrejönnek a világban: leginkább India és Kína. Európa közben egyre gyengébb lett: globális szereplőből regionálissá vált. Erre megoldás az lehet, hogy Európán belül is több erőközpontra van szükség, nem jó az egyközpontú föderalizmus, pláne, hogy Európa nem egy nép, hanem sok nép összessége.
A KELER rántotta le. 
