Petro Porosenko. (MTI Fotó: Nemes János)

Ukrajna politikai és gazdasági káoszba merül, egy évvel azután, hogy Petro Porosenkót elnökké választották és fél évvel azt követően, hogy felesküdött az új kijevi parlament. A kelet-európai ország a csőd szélén áll, a politikai indítékú gyilkosságok és volt kormányzati hivatalnokok rejtélyes öngyilkosságai félelmet keltettek a fővárosban, a parlament Európa-párti többségi koalíciójában belharcok kezdődtek, eközben az orosz határon folyamatos a háborús veszély. 

Az ukrán kormány olyan gyenge és törékeny, hogy még egy egységes és független állam építéséhez szükséges intézkedések meghozatalához is túl gyenge - nyilatkozott Bruce P. Jackson, az Átmeneti Demokráciák Projektje nevű amerikai nonprofit szervezet igazgatója.

Washington újraosztja a lapokat

A dél-kínai tengeri incidensek és Kijev katonai impotenciája együttesen vezethettek el az utóbbi hetek amerikai diplomácia kurzus-váltásához. John Kerry május 12-én Szocsiban tárgyalt orosz kollégájával és világos üzeneteket küldött mind Kijev, mind Moszkva irányába. Kerry a hivatalos megbeszéléseket követően Kijevet és a szakadárokat egyaránt óvta a katonai műveletek felújításától. 

Lavrovval közös tájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy ha Porosenko ilyen döntést hozna, az komolyan fenyegetné a minszki megállapodásokat, és „rendkívül romboló hatású lenne” a rendezési folyamatra. Kerry közölte a tárgyalás után: fokozatosan visszavonhatják Moszkvával szemben nem csak az amerikai, de az EU-által bevezetett a szankciókat is. 

Varsó leveszi a kezét Kijevről

Kijev és Varsó kapcsolatai gyors romlásnak indultak két hete, amikor Porosenko aláírta a Hitler-barát Ukrán Felszabadító Hadsereg (UPA) tevékenységét jogilag is rehabilitáló törvényeket. Az UPA 1943-44-ben teljes lengyel falvakat irtott ki Kelet-Galíciában, a nácik árnyékában. Lengyelországban ma is tömeggyilkosságként tartják számon ezt a borzalmat és legalább százezerre becsülik az áldozatok számát.

Andrzej Duda frissen megválasztott elnök pontosan érzékeli a lengyel közvélemény felháborodását és gyors pálfordulását, amely a fő ellenséget már nem az oroszokban, hanem a kijevi sovinizmusban látja - utóbbinak vannak ugyanis lengyel-irtó nemzeti hősei, az oroszoknak viszont nincsenek.

Gyakorlatilag elismert államcsőd

A gazdaság továbbra is hanyatlik, a GDP az év első negyedében 17,6 százalékkal csökkent, a hrivnya értéke pedig egy év alatt 70%-ot esett. Az átlagkereset jelenleg 44 000 forint. Az ukrán parlament múlt kedden egy olyan törvényt szavazott meg, amely gyakorlatilag elismerte az államcsődöt. A törvény engedélyezi, hogy Ukrajna ne fizesse lejáró hiteleit, mintegy 23 milliárd dollárt - egyebek között a Moszkvával szemben fennálló hárommilliárd dollárt sem - az ország keleti részében zajló háborúra, valamint a lakosság és és az állami vagyon védelmére hivatkozva. Kijev jelenleg mind a három nagy hitelminősítőnél a közvetlen államcsőd előtti kategóriában szerepel. 

Az ukrán adósság legnagyobb tulajdonosa a Franklin Templeton amerikai befektetési alap, amely 2010-12 között jelentős magyar kötvénykitettséget építettek fel, amikor szinte senki nem akarta megvenni a magyar állampapírokat. A közelmúlt folyamatai azt támasztják alá, hogy az amerikai alapkezelő magyar eszközöket is kénytelen volt eladni. A brutális ukrán veszteségek miatt ugyanis sok befektető viszi el pénzét a cégtől, és nem biztos, hogy elegendő likvid eszköze van a kiáramló tőke kifizetésére. Ennek is szerepe lehet abban, hogy a magyar kötvényállományát elkezdte leépíteni a cég.

Káncz Csaba jegyzete