Alaptalan az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárás Lengyelország ellen, folytatása veszélyes precedenst jelenthet az Európai Unió tagállamai szempontjából. A lengyel igazságügyi reformot magyarázó,, mintegy száz oldalas „fehér könyvet” Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő adta át Brüsszelben Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének, annak a párbeszédnek a keretében, amelyet Varsó a jogállamisági mechanizmus keretében a brüsszeli testülettel folytat.

A dokumentumban kifejtik: Lengyelországban alacsony az igazságügy iránti bizalom, a bírósági eljárások nem elég hatékonyak, az igazságszolgáltatás pedig soha nem számolt el kommunista múltjával – holott a totalitarizmussal való szembenézés az egyik legfontosabb érték az Európai Unióban.

Varsó szerint az országban jelenleg nincsenek egyensúlyban a hatalmi ágak: a bírák még mindig széles körű mentelmi jogot elveznek, függetlenségük még európai viszonylatban is erős. A reform célja a bírói függetlenség biztosítása, megerősítése, egyúttal a szükséges egyensúly megteremtése.

Alaptalan az eljárás?

A bírósági reformra más tagállamokban alkalmazott megoldások szolgáltak. Az Európai Bizottság kifogásolta, hogy igazságügyi reform önkényesen válogat más országokban érvényes jogrendszerek elemeiből. A dokumentum szerint azonban az maga az EB is csak a lengyel reform egyes elemeire összpontosít, mellőzve a bírói függetlenséget biztosító megoldásokat.

A lengyel kormány szerint visszaélésekhez vezethet más tagországokban is, ha Lengyelország esetében a jogállamiság megsértésének súlyos kockázatát állapítják meg, hiszen a lengyel előírások nagymértékben emlékeztetnek az ő megoldásaikra. A fehér könyvben kiemelik: EU-n belül különféle jogrendszerek léteznek, és minden tagállamnak joga van saját hagyományainak, értékeinek megfelelően megszervezni igazságügyét. A dokumentum szerint az uniós eljárás ráadásul Európa-ellenes hangulatot gerjeszthet, így a lengyel kormány alaptalannak nevezi a 7-es cikk alkalmazását a bírósági reform kapcsán.

Az EB tavaly december 20-án jelentette be, hogy kezdeményezi Lengyelországgal szemben az európai uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását, többek között az igazságügyi reform miatt. A folyamat szankciókkal is zárulhat, végső esetben még Varsó szavazati jogát is megvonhatják, az erről szóló végső döntés előtt viszont a tagállamoknak egyhangúan meg kellene állapítani, hogy Lengyelországban "súlyosan és tartósan" sérülnek az uniós alapértékek.