Kiszivárgott egy jelentés – Merkel komoly bajban van

Merkel és Erdogan

Amikor a legnagyobb és legtekintélyesebb német üzleti napilap Merkelt „török kollaboránsnak” nevezi, akkor tudjuk, hogy megváltozott a politikai széljárás Németországban. A Handelsblatt szerint „a kancellár hallgatása nélkül Erdogan nem vihette volna végig azt a játszmát, amit eljátszott. A kétarcú Merkel hallgat, miközben Erdogan lebontja a jogállamot.”

Vihar Erdogan kapcsolatai körül

Nem tekinthető véletlennek, hogy bizonyos érdekcsoportok most szivárogtatták ki a német belügyminisztérium egyik nem nyilvános jelentését az ARD csatornának, amiben az áll, hogy a török kormány évek óta együttműködik iszlamista és terrorista szervezeteket a Közel-Keleten. A dokumentum szerint 2011-ben kezdődött, és azóta egyre szélesebb körben folyik ez a tevékenység, amit az iszlamista Erdogan elnök tevékenyen támogat. A jelentés feleleveníti, hogy a török kormányzó párt, az AKP maga is nyitott a szélsőséges iszlamizmusra, többször nyilvánosan is szolidaritásukról biztosították és támogatták az egyiptomi Muzulmán Testvériség mozgalmat, vagy a Gázai övezetet ellenőrző palesztin, radikális Hamászt, amelyet az EU 2003-ban nyilvánított terrorszervezetnek.

A német sajtóban komoly vihart váltott ki a kiszivárogtatás. Werner Menner, a Münchner Merkur veterán kommentátora szerint Berlin nyílt vádaskodása Törökország ellen egy elképesztően pocsék taktikai húzás. Ez a fejlemény azzal fenyeget, hogy Ankarát még inkább Moszkva karjaiba hajtja és tovább destabilizálja az egész régiót. Frank Steiner pedig úgy vélekedik a Deutschlandfunk oldalán, hogy ez a fejlemény nem érkezhetett volna rosszabbkor, hiszen az EU-Törökország megállapodás a széteséssel fenyeget és Ankara alternatív diplomáciai opciók után néz.

Az időzítést leszámítva a német hírszerzés jelentésében egyébiránt szakmai szempontból semmi meglepő nincsen. Ezen a hasábokon is már többször felhívtuk a figyelmet az iszlamista Erdogan titkosszolgálatának támogatására az Iszlám Állam irányába, amely hasonlatos a pakisztáni államhatalom piszkos játszmájához az afganisztáni talibánokkal. Erdogan támogatása a Hamász felé is nyílt titok, ezzel Izrael is tisztában van, sőt mintha a németek lemaradtak volna egy lépéssel. Ahogyan tavaly decemberben beszámoltunk róla, egy zürichi titkos tárgyaláson Ankara váratlanul kiegyezett az évek óta démonizált Netanjahu-kormányzattal. Ennek értelmében a nagykövetek visszatérnek Ankarába és Tel-Avivba, Izrael 20 millió dollár kártérítést fizet az öt évvel ezelőtti tengeri incidens miatt, a törökök pedig kiutasítják a palesztin Hamász katonai szárnyának vezetőjét Isztambulból és korlátozzák a Hamász tevékenységét az országban.

Káncz Csaba

Kihez lojálisak a török imámok?

Mivel Merkel az EU menekült-paktummal kiszolgáltatta Berlin- és Európa biztonságát Erdogannak, a kiszivárogtatott jelentésnek komoly politikai súlya van. Az SPD külpolitikusa, Rolf Mützenich követeli, hogy a kormány számoljon be a parlamentnek a „súlyos vádról”. A Zöldek frakcióvezetője, Katrin Göring-Eckardt szerint pedig „legkésőbb mostanra világossá vált, hogy a Törökországgal kötött menekült-megállapodás végérvényesen megbukott.”

A török puccsot követően Ausztriához hasonlóan Németországban is olyan szintűvé vált a bizalmatlanság a török szervezetekkel szemben, hogy a »Ditib« nevű központi vallásos szervezetük elhatárolódott Ankarától és politikai semlegességet ígért. Több német politikus és újság is hangot adott félelmének a 3 milliós németországi török kisebbség kettős lojalitása kapcsán és fölvetették, hogy a Ditib imámjai esetleg Ankarától kapják a politikai instrukcióikat. Ez a félelem nem teljesen megalapozatlan, hiszen a 900 németországi török mecset és iszlamista szervezet imámjait a Ditib Törökországban képzi, a török állami Diyanet finanszírozásában, többségük pedig nem ismeri a német kultúrát és a nyelvet sem. A legutóbbi török parlamenti választáson a Németországban élő törökök közel hatvan százaléka szavazott Erdogan pártjára. Hasonlóan kimagasló eredményt az AKP egyetlen más európai országban sem ért el.

A német kancellár a héten egyébiránt visszautasította, hogy összefüggés volna a megnövekedett terrorveszély és a muszlim menekültek beáramlása között. Merkel kifejtette, hogy tényleg vannak olyan esetek, amikor a migránsokat megpróbálják megnyerni az iszlám szélsőségnek, ám az Iszlám Állam már azelőtt jelen volt az országban, hogy megindult az emberáradat. Jelezte egyúttal, hogy a kormány több embert és az eddiginél nagyobb jogkört kíván adni a biztonsági erőknek a radikálisok visszaszorítására.

Káncz Csaba jegyzete