Magyarországon 13 üzletet zárhat be a Tesco, a Magyar Nemzet konkrét egységeket is megnevez. 564 Tesco-dolgozóval közlik ma, hogy megszűnik az állásuk február 4-én. Főleg Tesco Express típusú üzletekre kerül lakat, így például az értesülések alapján a lap megnevez több vidéki, illetve kettő budapesti egységet is.
Vizsgálatot kér az ekáer-rendszer szoftveres hibája miatt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Még a múlt héten érkeztet tömegesen panaszok a fenntartó Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, miszerint egy rövid ideig minden felhasználó egyébként titkos adatai hozzáférhetőek voltak mindenki számára. A hiba során akár üzleti titkok is kiszivároghattak, bár a NAV szerint ilyesmiről nem volt szó. A problémát a hivatal szerint gyorsan kijavították, de Varga Mihály ma elmondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy belső vizsgálatot kér a hiba miatt. A miniszter szerint az ilyen gyerekbetegségek előfordulhatnak egy ekkora felhasználószámmal működő rendszer első hónapjában.
Távozik az Államadósság Kezelő Központ éléről Töröcskei István. A vezető lemondását Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter fogadta el, miután Töröcskei magán üzleti érdekeltségeire hivatkozva már tavaly decemberben bejelentette távozási szándékát. A miniszter szerint a volt vezérigazgató jól végezte a munkáját. Azt egyelőre még nem tudni, ki kerülhet a helyére, bár – ahogy a miniszter fogalmazott – vannak nevek a fejében.
Olajmező lehet Szeged közelében. A Világgazdaság hétfői számában arról ír, hogy hamarosan megkezdődnek a háromdimenziós mérések a Szeged-közeli olajkoncessziós területen. Ennek segítségével megállapítható, hogy hol és mekkora olajkincs rejtőzik az ásotthalmi terület közelében. A megállapításhoz szükséges robbantásokat januárban és februárban végzik el. A szegedi medence Nyugat elnevezésű területén a Mol végezhet majd kitermelést. A három évig tartó programra 5.6 milliárd forintot szán a társaság.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint uniós elvekkel ütközik a németek fuvarozást érintő szabályozása – erről a Napi Gazdaság írt hétfői számában. Az új gyakorlat szerint az ottani minimálbért kellene megfizetni a külföldi alkalmazottaknak, így tehát a magyar vállalkozásoknak is. A magyar álláspont szerint az intézkedés nem egyeztethető össze az Európai Unió egységes belső politikájával, a szolgáltatásnyújtás szabadságával és a tisztességes verseny elveivel. Ezen kívül a szabály ebben a formájában felesleges adminisztrációs terheket ró a munkáltatók nyakába. A tárca szerint a visegrádi országok határozott fellépésére van szükség a helyzet megoldása érdekében.
Ez a „gig economy.” 
