|
| Az Európai Parlament épülete. (Fotó: AFP) |
Az Európai Parlament elnökével tartott rövid eszmecserével kezdődött csütörtök délután az Európai Tanács rendkívüli ülése, amit a következő hétéves uniós keretköltségvetés elfogadására hívtak össze Brüsszelben. David Sassoli arra figyelmeztette az EU27-ek vezetőit, hogy az Európai Parlament nem fogja a beleegyezését adni egy olyan megállapodáshoz, ami nem veszi figyelembe a képviselőtestület prioritásait.
Az EP-nek vétójoga van
"Elmondtam a vezetőknek, hogy az EP nem fog elfogadni bármilyen megállapodást. Egy nagyon nagy többség kész elutasítani minden olyan javaslatot, ami nem veszi figyelembe a Parlament pozícióját" – szögezte le az olasz szocialista politikus a találkozót követően.
Bár az Európai Parlament nem módosíthatja a kormányok megállapodását a hétéves pénzügyi tervről, de elutasíthatja (vagy jóváhagyhatja azt). Sassoli szavai azért is érdemelnek figyelmet, mert az EP pozíciója rendkívül távol áll attól a javaslattól, amit Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egy hete letett az asztalra. Michel az EU27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,074 százalékát javasolja a kiadások fő összegének, miközben a Parlament minimum 1,3 százalékot akar. A két szám között 230 milliárd euró a különbség, de még nagyobb, 300 milliárd euró a legspórolósabb tagállamok (Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország) pozíciója között.
Elkezdték egymást gyúrni a politikusok
Ilyen előzmények után csütörtökön este 6-tól 8-ig a 27 tagország vezetői a plenáris ülésen egymás után elmondták, milyen büdzsét szeretnének és melyek számukra a vörös vonalak. Mint utóbb források elmondták, Charles Michel a bevezetőt egyfajta „csoportterápiára”, mások szerint bemelegítésre használta még a vita élesebbre fordulása előtt.
A levezető elnök ezt követően szünetet rendelt el, majd rögtön elkezdődtek a kétoldalú konzultációk az összes tagállam vezetőjével olyan sorrendben, hogy melyikük, mikor látja majd el az EU rotációs elnökségét. Elsőként Andrej Plenkovic következett, és mivel Magyarország legközelebb 2024-ben ad elnökséget, Orbán Viktor – akivel csütörtök délelőtt már egyszer megbeszélést tartott Michel – a 9-10-ik volt a sorban.
A kétoldalú találkozók valamikor éjfél körül értek véget. Ezt követően a szakértők vették át a stafétabotot, akik legkésőbb péntek reggelig elkészítették a módosított szöveget, amit a nap folyamán a vezetők újra megvitathatnak.
Kevés konkrétum derült ki
A megbeszélések tartalmáról nagyon kevés információ szivárgott ki, lényegében csak annyi, hogy egyelőre minden ország, illetve országcsoport tartja magát a saját álláspontjához, a kompromisszumkészség kevés jelét mutatva.
Az Európai Tanács elnöke által kidolgozott javaslat magyar szempontból több kedvező elmozdulást is tartalmazott az előző, finn tárgyalási kerethez képest. A gazdagabbaktól 5,4 milliárd euró felzárkóztatási pénzt átcsoportosítottak a szegényebb országokhoz és régiókhoz. Az ügylet magyar hozadéka az első becslések szerint plusz 600 millió euró, amivel még mindig nagyjából 6 milliárd euróval elmaradna a magyar kohéziós csekk a 2014 és 2020 közötti időszakhoz képest.
Egy további, figyelemreméltó fejlemény annak a javaslatnak a felpuhulása, amely jogállami feltételekhez kötné az uniós kifizetéseket. Az Európai Bizottság rendszerszintű problémák esetén kezdeményezhetné a kifizetések felfüggesztését vagy csökkentését. Az esetleges szankciók tanácsi elfogadása azonban nehezebbé válna, mint a korábbi tervezetben a szavazási szabályok módosítása miatt.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
