Melyik az az ország, amelyben tízezerből mindössze húsz menekült akart ottmaradni?

Keleti pályaudvar, 2015. szeptember 3-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Pár nappal ezelőtt, az egyik nagyobb, Magyarországról érkező menekültáradat után az osztrák és német sajtó egyaránt rácsodálkozott: Ausztrián 1-2 nap, sőt sok esetben szinte órák alatt átrobogtak a menekültek, és alig valaki akart ott maradni.

Akkor mintegy tízezer menekültből mindössze húszan kértek menekültjogot Ausztriában. A többi mind tovább akart menni Németországba, vagy azon keresztül más országokba (például Svédországba).

Huss, átsuhannak

Pedig augusztustól kezdve az osztrák kormány és civil szervezetek is nagyon készültek a menekültáradatra, sátrakat vertek fel, élelmiszert kezdtek felhalmozni. Aztán huss, jöttek, mentek, szinte senki sem maradt. (Más kérdés, hogy azóta is érkeztek újak, tegnap az osztrák vasút túlterheltségre hivatkozva állította le a Magyarország és Ausztria közötti vonatokat, valamint az Ausztria és Bajorország közötti közlekedés egy részét is.)

Pedig Ausztria majdnem olyan gazdag és fejlett ország, mint Németország, és kevésbé telített menekültekkel, logikus lenne, hogy sokan ott akarnak maradni, de mégsem. Ennek okait boncolgatja az RTL-csoporthoz tartozó német N-Tv.de.

Nem kell Dublin, Merkel

A cikk szerint az egyik oka annak, amiért mindenképp továbbmennek a menekültek, az, hogy a németek szeptember legelején kijelentették: nem alkalmazzák a szíriaiakra azt a klauzulát (Dublin), amely szerint a menekültek visszatoloncolhatóak abba az országba, ahol átlépték az EU határát.

Igaz, a gyakorlatban előtte sem alkalmazták, de ez után nyilván a szíriaiak bizalma megnőtt Németországban. A hír nemcsak a Keleti pályaudvarnál várakozó tömeghez jutott el, hanem el is torzult, a lap szerint sokakhoz már úgy jutott el, hogy Németország 800 ezer szíriai menekültet akar befogadni. (A félreértés oka vélhetően az, hogy augusztusban 450 ezerről 800 ezerre módosították az erre az évre Németországba érkező összes menekült becsült létszámát.)

Ausztria nem fogad be

A szírek körében a jóságos Merkel anyuka igen népszerű lett, a Magyarországon tüntető menekültek is sokszor az ő nevét skandálták, és ment a „Germany, Germany”. Elterjedtek azok a képek is, amelyek a müncheni pályaudvarokon és más városokban a menekülteket étellel, itallal, virággal váró németeket mutattak. Eközben elhalványultak azok a fotók, amelyeken égő menekültszállások voltak.

De az igazi, racionális ok az lehet, hogy Ausztria sokkal alacsonyabb arányban ad a szíriaiaknak menekültstátuszt, mint Németország. Az Eurostat N-Tv által idézett adatai szerint a legújabb ismert adatok szerint 2013-ban Németország a szírek 95 százalékának megadta a menekültstátuszt, Ausztria csak 46 százalékuknak.

Ennyi a zsebpénzük

Nagy a különbség az ellátásban is. Németországban a menekültek kapnak szállást, élelmezést és ruházatot, emellett havonta 143 euró (mintegy 45 ezer forint) zsebpénznek nevezett pénzbeli juttatást. (Bár ennek csökkentéséről már folyik a vita.) Ausztriában ezzel szemben csak 40 euró (12 600 forint) a zsebpénz havonta.

Az újrakezdés feltételei is jobbak Németországban, ahol a munkanélküliségi ráta 6 százalékra esett, évtizedek óta nem látott alacsony szintre. Ausztriában viszont 9,2 százalékra nőtt. (Az Eurostat 4,7, illetve 5,8 százalékos munkanélküliséget jelez a két országban. Ez módszertani különbségek miatt van, az európai statisztikai hivatal például nem tekinti munkanélkülieknek az átképzés alatt levőket.)

Évekig sem dolgozhatnak

De az is szerepet játszhat, hogy korábban sokan még csak nem is hallottak Ausztriáról, azt sem tudták, hogy létezik.

Az osztrák Kurier májusban azt boncolgatta, hogy a menekültek Ausztriában akár évekig is tétlenségre vannak kárhoztatva, mert amíg a menekültkérelmüket el nem bírálják, addig nem szabad dolgozniuk. Ezek szerint nem őrölnek valami fittül az osztrák bürokrácia malmai.

Prostituáltnak elmehetsz

Egyes munkákat azért elvégezhetnek, például tanoncként, ha nem keresnek többet havi 100 eurónál. Sokan önkéntesként, ingyen is végeznek munkát. Vagy dolgozhatnak egyéni vállalkozásban. Mint például a prostituáltak, akik tevékenysége az alpesi országban szabadon végezhető vállalkozás – írja a Kurier. A Bécsben 2013 végén regisztrált 3400 prostituált 1,6 százaléka – 54-55 fő – volt menekült.

Csak Magyarországra ne

Sok menekült attól tart, hogy az osztrák rendőrség a Dublini Egyezményre hivatkozva visszaküldi őket Magyarországra. Márpedig olyan országban, ahol ilyen rosszul bánnak velük, mint Magyarországon, nem szeretnének élni – írja a Deutsche Welle riportere. Oda szeretnének menni, ahol szívesen látják őket.

Van, aki azóta kellemesen csalódott, Szerbiában például fizetnie kellett a rendőröknek, hogy továbbmehessen, míg az osztrák rendőrök egyszerűen csak kedvesek voltak.