Észak-Macedóniának hívják ezentúl az eddig Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő délszláv államot – jelentette be a Szkopje és Athén közötti történelmi megállapodás hírét Zoran Zaev macedón miniszterelnök kedden. Brüsszel, Washington és a szomszédos balkáni vezetők jó része (Bulgária, Albánia és Koszovó) üdvözölték az áttöréssel felérő megállapodást Macedónia és Görögország baloldali kormányai között.
NATO-tagság jöhet
Alekszisz Ciprasz görög kormányfő elégedettségének adott hangot Macedónia új elnevezésével kapcsolatosan. „Ez egyértelmű különbséget tesz Görögország Makedónia tartománya és északi szomszédunk között, és véget vet az irredentizmusnak, amelyet jelenlegi alkotmányos megnevezésük von maga után” – mondta. Macedónia így a jövőben sem emlegethet semmiféle kapcsolatot Makedónia ókori görög civilizációjával – tette hozzá. Athén az elmúlt negyed században tartott attól, hogy a függetlenné vált Macedónia olyan területeket követelhet Görögországtól, amelyet az ország az 1913-as második balkáni háború során hódított meg.
A megállapodás egy 27 éves vitának vet véget Macedónia neve kapcsán, amely egyben megnyitja az utat a kis balkáni állam euróatlanti integrációja előtt. Az áttörés eredményeképpen a június 28-29-i Európai Tanács csúcstalálkozóján Észak-Macedóniával várhatóan megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat. A NATO pedig július 11-12-i csúcstalálkozóján hívhatja meg 30-ik tagállamnak az országot.
Orbán a macedón jobboldallal
A macedón kormányfő arra kérte az ellenzéket, támogassa a Görögországgal megszületett megállapodást, hiszen az országnak nincs vesztegetni való ideje, és csak összefogással lehet eredményeket elérni. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) is egyet nem értését fejezte ki a névváltoztatás miatt, június 2-án a párt szimpatizánsai utcára is vonultak, hogy így tiltakozzanak a szerintük alkotmány- és nemzetellenes lépés ellen, előrehozott választásokat követelve.
|
| Káncz Csaba |
A tüntetőknek a magyar miniszterelnök videó-üzenetet küldött. Ebben Orbán támogatásáról biztosította az ellenzéki pártot azon törekvésében, hogy megakadályozza Macedónia névváltoztatását. Dicsérte mindazokat, „akik nem hajlandók meghajolni küldöldi erők nyomása alatt”. Eközben magyar kormánypárti médiacégekhez köthető befektetők jelentek meg a korábbi, konzervatív macedón miniszterelnök Nikola Gruevszkit támogató macedóniai médiavállalatokban – derült ki macedón oknyomozó újságírók által megszerzett cégiratokból.
A macedón sajtó értesülései szerint Gjorge Ivanov államfő sem ért egyet a névváltoztatással. A keddi megállapodást követően nem csitultak az indulatok a macedón és görög jobboldali ellenzéki erőknél. A macedón VMRO-DPMNE vezetője egyenesen kapitulációnak kiáltotta ki a megállapodást. Hasonlóképpen, a görög ellenzéki pártok – sőt egy kisebb koalíciós kormánypárt is – a megállapodást szégyennek nevezte.
Mindennek ellenére a megfigyelők többsége szerint a két parlamentben nem jelenthet komoly akadályt a megállapodás ratifikálása. Az igazi nyitott kérdés az, hogy az őszi macedón népszavazáson a megállapodás megkapja-e a többséget.
Káncz Csaba jegyzete.
„Szükség esetén minden országot be kell vonnunk ezen ernyő alá” – mondták a török vezetés. 
