Mélyütés Putyinnak – Orbán lehet a következő

Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Térségünk autokratáitól és állampártjaitól sorban fordulnak el a nagyvárosok polgárai. Törökországban Erdogan pártja (AKP) az idei helyhatósági választásokon elbukta a három legnagyobb török várost. Putyin kormányzó pártja (Egyesült Oroszország) pedig a szeptember 8-i helyhatósági választásokon a moszkvai városi tanácsban bukta el eddigi helyei harmadát, miután a várost a nyáron tüntetések sora rázta meg. Hazánkban a Publicus Intézet szerint az október 13-i önkormányzati választásokon győzhetik le Orbán pártját 8-10 nagyvárosban, amely új politikai helyzetet teremthet. Hazánkban sok, korábban fideszes jelölt indul az önkormányzati választáson civil jelöltként, amely Pulai András politológus szerint azt jelzi, hogy sérült a Fidesz brandje.

Moszkvai bukó

Nos, az Egyesült Oroszország jelöltjei Moszkvában mindannyian független jelöltként indultak, ennek ellenére a 45 helyből mostantól csak 25-öt fognak tudni kontrollálni a városi tanácsban – míg az elmúlt 5 évben 38-at ellenőriztek. Már a 2014-es moszkvai voksolás 21 százalékos részvételi aránya is ijesztően alacsony volt, a mostani 17 százalék viszont olyan mélypont, amely megkérdőjelezhetetlené teszi a negyedik mandátumát töltő Putyin elnök politikájával való lakossági elégedetlenséget. A moszkvai ellenzéki jelöltek akadályoztatása és a hatóságok nyári kemény fellépése egyértelművé tette, hogy Isztambullal ellentétben Moszkvában a kormányellenes erők nem szerezhetik meg a győzelmet tisztességes választások eredményeként.

Mindenesetre az orosz állampárt megalázása nem korlátozódott a fővárosra, a Liberális Demokrata Párt simán elverte Putyin pártját Habarovszk régióban, elnyerve 34 helyet a 35-ből. Szevasztopolban pedig az állampárt támogatása 2014-hez képest 39 százalékkal zuhant. Putyinnak egyébként is már jó ideje gondjai vannak a Kínával határos, távol-keleti körzetek politikai ellenőrzésével, amelyről pontosan egy éve írtunk részletesen ezeken a hasábokon.

Visszaütött az apátia

A mostani helyhatósági választások fő politikai üzenete azonban az, hogy a nagyvárosi polgárok már nem igazán vevők Putyinra és vonalvezetésére. Jelképesnek tekinthető a Timati nevű orosz rapper esete, aki egy nappal a helyhatósági választások előtt egy „Moszkva” című klipet rakott föl a youtube-csatornára, dicsérve a polgármestert és szidalmazva a tüntetőket. A videó-klip órák alatt gyűjtött be 1,5 millió elutasító („dislike”) véleményt, amely rekordnak számít Oroszországban, de még a youtube történelmi rekordjai közé is bekerült.

Káncz Csaba

Akárcsak hazánkban, Putyin kommunikációs csapata is éveken keresztül apátiát próbált elültetni a választókba a politikai változások lehetőségével kapcsolatban, egyben cinizmust mindenfajta ellenzéki próbálkozás vonatkozásában. De Alexander Navalnij és csapata drónfelvételekkel bizonyította Putyin bojárjainak elképesztő gazdagodását, súlyos repedéseket okozva a politikai falanxon. A választások után most Putyinnak az évek alatt közönyössé tett választóit kellene visszacsábítania, ami nem lesz egyszerű feladvány.

Putyin 1999 augusztusában lett orosz miniszterelnök. Az elmúlt 20 évben az orosz vezető számos bel- és külpolitikai sikert tud felmutatni, de ennek ellenére összességében országa stratégiailag jelentősen visszamaradt a Nyugathoz képest, sőt a sikerrel modernizáló Kínához képest is. Nagy Péterrel ellentétben nem tudta közelíteni országát a fejlett világhoz, és mára például Kína gazdasági teljesítménye tízszerese az oroszénak, míg Peking katonai költségvetése Moszkváénak a hatszorosa.