|
| A győztes Ekrem Imamoglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt jelöltje int támogatóinak egy kampánybuszból a megismételt főpolgármester-választás után Isztambulban 2019. június 23-án. (Fotó: MTI/EPA/Sedat Suna) |
Egy héten belül komoly politikai pofonokat kaptak az eurázsiai tengely autokratái Törökországban, Oroszországban és Kínában. Mindhárom országban tömeges mozgalmak kérdőjelezték meg az egyeduralkodó vezető tekintélyét és legitimitását. A török politikai földrengés lökéshullámai hazánkat is elérik.
A vég kezdete Erdogannál
Mint ismeretes, a megismételt isztambuli helyhatósági választáson az ellenzéki HDP jelöltje a korábbinál jóval nagyobb, 54:45 arányban nyert a kormánypárt AKP-val szemben, ez a március végi 13 ezer helyett csaknem nyolcszázezerrel több szavazatot jelent. A hírre a török líra több, mint 1 százalékos erősödéssel reagált. Az eseménynek óriási politikai jelentősége van, hiszen Isztambulban lakik a török lakosság ötöde és a metropolisz adja az ország gazdasági kibocsátásának csaknem harmadát.
Erdogan ellenzéke szerint az eredmény az egyeduralkodó elnök 16 éves uralma végének kezdetét jelentheti. Alig négy hónap múlva Magyarországon is főpolgármester-választásra kerül sor, és a nagyvárosi polgárság éppen úgy mélyütést vihet be a magyar miniszterelnöknek, ahogyan az a példaképével, Erdogannal történt.
Az isztambuli gyors befut Budapestre
Pulai András elemző szerint Erdogan rendszere brutálisabb, hiszen például ellemzékieket és újságírókat börtönöznek be, de a közterületi médiakampányt láthatóan Orbán fejlesztette tökélyre. Pulai hozzáteszi, hogy Orbán mind az állami, mind a piaci erőforrásokat sokkal hatékonyabban sajátítja ki, mint Erdogan. Az elemző szerint Magyarországon annyi erőforrása az ősszel sem lesz a rendszer ellenzékének, mint Törökországban volt, ettől függetlenül az isztambuli választás üzenete egyértelmű.
Szintén áthallásos fejleménynek tekinthető, hogy török elemzők szerint az isztambuli vezetőség-váltással számos korrupciós ügy kerülhet napvilágra. A kormányzó AKP 25 éve uralja a nagyvárost és most kinyílhat a pénzkifolyatások, a hatalmi visszaélések és az érdekszövetségek teljes darázsfészke.
Visszafele sült el a kábítószeres trükk
Moszkvában Ivan Golunov oknyomozó újságírónak sikerült a Kremlt visszavonulásra kényszeríteni, miután országszerte ezrek követelték szabadon bocsátását. A széleskörű felháborodás hatására elvégzett vizsgálatban nyilvánvaló lett, hogy rendőrök helyeztek el a lakásában kábítószert, klasszikus „kompromat”-ként, ami a kényelmetlen személyek félreállítására szolgál. Az is látszott, hogy az ügyhöz semmi köze a Kremlnek, és a szolgálatok alsóbb szintjének akciójáról, durva túlkapásáról van szó, ami azért szintén árulkodó a rendszer működésére nézve. Putyin az ügy végén két rendőrtábornokot rúgott ki.
Figyelmeztető jel, hogy míg 2004-ben 40 ezer személyt tartottak fogva orosz börtönökben különböző, kábítószerrel összefüggő vádak miatt, mára ez a szám 140 ezerre ugrott. Elemzők szerint Oroszországban a kábítószer napjainkra a rendőrségi kikényszerítés eszköze lett.
|
| Káncz Csaba |
A pekingi kommunisták hongkongi próbálkozása
Hongkongban óriási tüntetésekkel az elmúlt napokban a polgárok elérték a kiadatási törvény módosításának visszavonását. A tervezet lehetővé tette volna, hogy Hongkong olyan országoknak is kiadhasson gyanúsítottakat, akikkel korábban nem volt kiadatási egyezménye. Ilyen például Kína vagy Tajvan.
A demonstrálók attól tartottak, hogy Peking visszaélne az új lehetőséggel. A tervezet ellenzői szerint egyrészt Peking felhasználná a törvényt a politikai menekültek ellen, akár visszamenőleg is, már lezárt ügyekben, másrészt a tüntetők nem bíznak a kínai igazságszolgáltatás átláthatóságában, és tisztességében. Ráadásul az utcán tiltakozók szerint az egész törvénytervezet mögött Peking áll, amit a kínai kormány cáfol.
Csak a Mol részvényesei szomorkodhatnak. 
