Grafika: Európai Bizottság

Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyjogi biztosa szerdán jelentette be, hogy trösztellenes eljárást indított a Gazprom orosz állami földgázipari óriásvállalat ellen, mert úgy véli, hogy a cég nyolc tagállamban visszaél piaci erőfölényével. Három ország, Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében a bizottság megalapozottnak látja a gyanút, hogy a Gazprom a piac felosztásával, a földgáz továbbadásának tilalmával, határokon átnyúló áramlásának megakadályozásával gátolja a piaci versenyt, szembemenve az uniós jogszabályokkal.

A razziában segített a magyar versenyhivatal, a többi nem az ő dolguk

Az Európai Bizottság ellenőrei 2011. szeptember 27-én az orosz állami gázcég és 20 európai partnercég 10 közép- és kelet-európai országban lévő irodáiban kutattak visszaéléseket bizonyító dokumentumok után egy bejelentetlen ellenőrzés során. A Gazdasági Versenyhivatal 2011-ben segítséget nyújtott a bizottsági rajtaütés magyarországi lefolytatásában, de az eljárás formális elindulása, vagyis 2012. augusztus 31. óta nincs szerepe az eljárásban.

A GVH azt közölte: a Gazprommal szembeni, erőfölénnyel való visszaélés miatti eljárás lefolytatása az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, a nemzeti versenyhatóságok szerepét a versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002-ben elfogadott tanácsi rendelet határozza meg.

Az oroszok felháborodtak, de azért a Török Áramlatot megépítenék

A Gazpromnak tizenkét hete van válaszolni a bizottság kifogásaira, amelyeket szerdán írásban küldtek el a cégnek. Első reakciójuk természetesen az volt: megalapozatlanok az Európai Bizottság kifogásai.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter "teljességgel elfogadhatatlannak" nevezte azt, hogy a 2009-ben Brüsszelben elfogadott uniós harmadik energiacsomag követelményeit az Európai Unió szerinte "visszamenőlegesen érvényesíteni próbálta a korábbi projektekre, és ezek a kísérletek (most) folytatódnak" az EU részéről. Ennek tudta be a mostani Gazprom elleni uniós trösztellenes eljárást is.

Az orosz külügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy meggyőződése szerint "lesz megállapodás" az EU és Oroszország között, és a tervben lévő "új beruházások megegyeznek Európa érdekeivel". Közöttük elsősorban is a Török Áramlatot említette.