A montenegrói parlament 46 jelenlévő tagja mind a tagságra szavazott, de a parlament összesen 81 tagú, a többiek, az oroszbarát ellenzék nem jelent meg a szavazáson. Montenegró mindössze 2000 fős hadsereggel rendelkezik, de stratégiai helyen fekszik, miután belépésével az Adriai-tenger teljes partvidéke a katonai szövetség ellenőrzése alá kerül.
Mert nagy lenni
Az ország ugyan kicsi, de történelme színes, és a 20. század elején Nikola király vezetése alatt igen aktív külpolitikát folytatott: ő vette rá a balkáni országokat 1912-ben, hogy indítsanak háborút az oszmán birodalom megmaradt európai területeinek felszabadítására. A háború sikeres is volt, Törökország európai területe Isztambul környékére húzódott vissza.
Színes történelem
Montenegró ugyan csak 2006 óta független, de 300 éve, mikor lerázta a török igát, az egyetlen független szláv ország volt Oroszországon kívül, a többiek, orosz, osztrák és török fennhatóság alatt álltak. 1918-ban végül Montenegró is Jugoszlávia része lett, majd annak felbomlása után még több mint egy évtizedig kitartott Szerbia mellett az államszövetségben.
Haragos ellenzék
Az ellenzék, amely bojkottálta a szavazást, arra hivatkozik, hogy maga a NATO bombázta az országot 1999-ben, de tény, hogy akkor még Kis-Jugoszlávia néven egy országot alkotott Szerbiával, és a NATO Koszovó miatt indította a hadműveletet. Dusko Markovic miniszterelnök szerint a háborúba Szerbia rángatta bele az országot, és a mostani csatlakozás célja pont az, hogy hasonló ne történhessen jövőben, utalva ezzel arra, hogy a NATO tagság Montenegró függetlenségének záloga.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
