|
| David Davis, a Brexitért felelős miniszter. Fotó: EPA/Sean Dempsey |
A brit kormány nem készített átfogó hatástanulmányt arról, hogy a brit EU-tagság megszűnése milyen következményekkel jár majd a brit gazdaságra - mondta a kilépési folyamat irányítására létrehozott minisztérium vezetője.
David Davis a londoni alsóház Brexit-ügyi bizottságának meghallgatásán kijelentette: a kormány szektorszintű elemzéséket összeállított, de teljeskörű előrejelzés nincs arra, hogy a brit gazdaság egésze hogyan reagál majd az EU-tagság megszűnésére.
Davis nem kedveli a hatástanulmányokat
A bizottság elnöke, az ellenzéki Munkáspártot képviselő Hilary Benn sorra megkérdezte a konzervatív párti minisztertől, hogy van-e kormányzati hatástanulmány például a brit autóiparra, a repülőgépiparra vagy a pénzügyi szektorra. A tárca vezetője úgy fogalmazott, hogy a válasz mindegyik esetben nemleges.
| A brit kormányban pedig tényleg egyre nagyobb a baj, videónkban Káncz Csaba elemezte a helyzetet. >>> De a Privátbankár.hu foglalkozott azzal is, hogyha May megbukik, a londoni pénzügyi szektornak így is kell aggódnia. >>> |
Arra a kérdésre, hogy miért nem készült átfogó gazdasági hatástanulmány, David Davis azt mondta, hogy nem lelkes híve a gazdasági modelleknek, mert ezek mindegyike tévesnek bizonyult.
A Brexit-ügyi miniszter által említett szektorszintű elemzések mibenléte is kérdésessé vált az elmúlt időszakban. Davis tárcája tavaly azt közölte, hogy 57 ilyen szektorelemzés készül, és az alsóház a minap megszavazta, hogy a kormánynak a parlament elé kell terjesztenie ezeket az elemzéseket.
Hosszas vita után a képviselők végül egy erősen rövidített kivonatot kaptak kézhez, és azóta kiderült az is, hogy valójában nem készült 57 külön gazdasági szektorelemzés.
A kormány állásfoglalása szerint félreértésen alapult az 57 szektorelemzés parlamenti beterjesztését célzó alsóházi határozat.
Bezzeg az OECD csinált hatástanulmányt
Az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet éves országjelentése például azt állapította meg, hogy ha a brit kormány az EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig, 2019 márciusáig nem jut szabadkereskedelmi megállapodásra az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe, akkor az a vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben. Ez pedig a brit gazdaság növekedési ütemét már abban az évben 1,5 százalékponttal lassítaná az alapeseti prognózishoz képest.
Ez akár recessziót is jelenthet, mivel a távlati előrejelzések 2019-re egyöntetűen 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek a brit gazdaságban.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
