|
| Orbán Viktor ügyvezető miniszterelnök érkezik az Országgyűlés plenáris ülésére 2018. május 10-én. Forrás: MTI/Kovács Tamás |
Az Eurostat nemrég frissítette a 2017-es adatokkal a költségvetési kiadásokat részletező statisztikáját, mely alapján a magyar állam megtartotta csúcstartó szerepét a sport- és egyházfinanszírozást illetően, ráadásul 2017-ben az előnyt is sikerült növelni. A magyar kormány a költségvetésból a GDP 3,5 százalékának megfelelő összeget költött el ugyanis sport- és egyházfinanszírozásra 2017-ben, a korábbi 3,3 százalék után.
Vagyis a GDP 2017-es értékéből kiindulva nominálisan ez 1342 milliárd forintot jelent a korábbi 1170 milliárd után. Egy év alatt 172 milliárddal több közpénzt fordított a magyar állam sportra és az egyházakra. Ha kifejezetten a sportra fordított összeget nézzük, annak mértéke a GDP arányában 1,2 százalék volt a korábbi 1,1 után. Nominálisan ez 70 milliárd forintos növekedést jelent, 2017-ben 460 milliárdnyi volt csak a sportköltés.
A 3,5 százalékkal hazánk megtartotta az első helyét a tagállamok rangsorában, és mivel a második helyen álló Izlandon mindössze 0,1 százalékponttal nőtt 3 százalékra a kiadások mértéke egy év alatt, ezért Magyarország az előnyét is növelni tudta.
A harmadik legnagyobb költés az észtekhez kapcsolódik, ahol az állam a GDP 2,1 százalékának megfelelő összeget fordított a sport és az egyházak támogatására. Az észteknél egyébként az izlandiakhoz hasonlóan 0,1 százalékpontos volt a növekedés mértéke.
Bár az unió élén Magyarország áll, egy év alatt a hazai 0,2 százalékpontos növekedésnél volt egy tagállam, ahol nagyobb mértékű volt a kiadások emelkedése. Lettországban 0,3 százalékponttal 1,7 százalékra nőtt a költés. A legkevesebb erre a célra egyébként az ír és a brit állam fordítja, a GDP 0,5, illetve 0,6 százalékát.
Magyarország csúcstartó mivoltából adódóan a visegrádi országok körében is kiemelkedő a hazai kiadások mértéke. 2017-ben
- a cseh állam a GDP 1,3 százalékát,
- a lengyel 1,2,
- a szlovák pedig mindössze 0,8 százalékát fordította erre a célra.
Azt, hogy az Orbán-kormány mennyire kiemelten kezeli a sportot és az egyházakat, az uniós statisztikából remekül kirajzolódik, hiszen 2010-hez képest majdnem a duplájára nőttek a kiadások. Akkor ugyanis a GDP 1,8 százaléka ment el erre a célra, vagyis 1,7 százalékponttal emelkedett a költségvetési kiadások mértéke, aminél nagyobb növekedésre sehol sincs példa az unión belül. A második legnagyobb bővülést Horvátországban regisztrálták, itt 0,8 százalékponttal emelkedtek a kiadások 7 év leforgása alatt, 2017-ben a GDP 1,8 százaléka ment el sportra és vallásra.
Kijev került a dróncsapások kereszttüzébe. 
