Orosz rubel és magyar devizatartalék: emlékszünk még a képtelen ötletre?

A nyugati világban erősödő növekedési aggodalmak két éves mélypontra küldték az olaj árát, az eszkalálódó közel-keleti geopolitikai feszültségek ellenére is. Ez a fejlemény a nagy olajkitermelő országoknak úgy kell most, mint ablakos tótnak a hanyatt esés - és bizony Oroszország ebbe a kategóriába tartozik, hiszen az olaj- és gáz-exportjából származó jövedelmek teszik ki a központi költségvetés bevételeinek felét.

Mindez megfejelve és megterhelve a nyugati szankciókkal azt eredményezte, hogy az orosz rubel az utóbbi hónapokban a világ valutái közül a legnagyobb mértékben veszített értékéből. Ezzel párhuzamosan Oroszország valutatartalékai négy éves mélypontra estek - 55 milliárd dollárral csökkenve idén  -, a gazdaság pedig összességében a stagfláció felé sodródik.  A tavalyi hónapban az éves infláció 8%-ra szökött föl, amely három éves csúcsot jelent.

A dollár rubelárfolyama

Érthető módon a politikai feszültség egyre nő a Kreml falain belül, a belső törésvonalak pedig egyre nyilvánvalóbbá válnak. Kedden az ország pénzügyminisztere, Anton Sziluanov jelentette ki, hogy nincsen pénz a beígért nagy ívű haderő-fejlesztési projektekre. Oroszország 2004 óta már így is megduplázta katonai költségvetését és az eredeti tervek az idei 17,6%-ról 2017-re a központi költségvetés 20,8%-ára növelte volna a hadi-kiadásokat.

A mennyezet tehát ég a Kreml urai felett, a rubel pedig kiterülve a padlón - ebben a helyzetben nem érdektelen emlékeztetni a hazai vonatkozásra is.

2013. február 28-án Rogán Antal kormánypárti frakcióvezető Moszkvában járt, és Putyin pártjának, az Egységes Oroszországnak egyik vezetőjével, egyben az Állami Duma alelnökével, Szergej Zseleznyákkal tárgyalt. Rogán az oroszok által később nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv szerint kijelentette a tárgyaláson, miszerint a magyar kormány napokon belül „megvizsgálja devizatartalék felhalmozásának lehetőségét orosz rubelben a dollár kevésbé stabil helyzete miatt”.

Nehéz ezt a váteszi javaslatot másfél évvel a kormány javaslata után is indulatok nélkül minősíteni. Fontos kiemelni, hogy Rogán Antal titkos tárgyalásra érkezett Moszkvába, de az oroszok végül mégis világgá kürtölték Budapest javaslatát, felmutatva a magyar skalpot.

Aki pedig csodálkozik, hogy a magyar-atlanti kapcsolatok romokban hevernek, az magára vessen.