| Szakemberek szerint bőven négy százalék alá vághatják az alapkamatot. Részletek >> |
Pleschinger Gyula szerint a tanács nagyon óvatos és konzervatív monetáris politikát folytat. A testület jövő kedden (június 25-én) tartja következő kamatdöntő ülését, amikor változtathat a jelenleg 4,5 százalékos alapkamaton.
A lap blogoldalán kitért arra, hogy a monetáris tanács kész és képes támogatni a kormány növekedésösztönző céljait, ám ha bármilyen költségvetési lazítás felhajtaná az inflációt a testület arra is megfelelően reagálna. A gyorsabb növekedés értelemszerűen tágítja a kormány mozgásterét, de az inflációs célt akkor is tartani kell - szögezte le.
Figyelik a nemzetközi folyamatokat
| Ahogy arról a Privátbankár is beszámolt, londoni elemzők szerint a nagy piaci ingadozások ellenére is vághat az alapkamaton a jegybank. Részletek >> |
"Mindaddig, amíg a pénzpiacok és az inflációs fejlemények kedvezőek, addig úgy látjuk, megvan a lehetőség a további kamatcsökkentésre, de hogy az meddig terjed, azt nem lehet tudni. Nincs olyan tényleges szintje az alapkamatnak, amelyre azt mondanánk, hogy a kamatcsökkentéseket ott már le kell állítani" - mondta.
Ugyanakkor kitért arra is, hogy a külső környezetben bekövetkező bármilyen éles fordulat, amely megváltoztatná a befektetők kockázatvállaló hajlamát és lassítaná a tőkebeáramlást, arra vezetne, hogy Magyarország már nem lenne képes folytatni a kamatcsökkentési ciklust.
Az amerikai központi bank döntése is fontos
A The Wall Street Journal szerint a magyar jegybanki vezetők tartanak attól, hogy az amerikai jegybank (Fed) gyorsan csökkenti a monetáris enyhítést, mert az hirtelen megnövelné az államháztartás hitelköltségeit. Pleschinger Gyula megállapította, a Fednek, vagy más jelentős jegybanknak váratlan lépése veszélyes és kedvezőtlen lenne a piacokra nézve.
Ha kell, közbelép a Monetáris Tanács
| A Questor elemzője szerint az sem kizárt, hogy még idén véget ér a kamatvágás. |
Problémák adódhatnak abból, ha a külső feltételek romlása miatt a forint árfolyama komolyan túllépné a piac által még eltűrt szintet. Pleschinger hangsúlyozta, hogy figyelemmel követik a külső piacokat, hiszen az államadósság majdnem fele a külföldi befektetők kezén van.
"Szükségünk van a külföldi befektetőkre, nem célunk, hogy elhagyják az országot vagy ne újítsák meg lejáró befektetéseiket" - jelentette ki hozzátéve, hogy a magyar és más országok kamatszintje közötti különbség egyelőre elégségesnek látszik ahhoz, hogy maradjanak. Ha ebben változás lenne, a jegybanknak megvan az eszközrendszere, hogy cselekedjék.
Ha a helyzet hosszabb távon rosszra fordulna, a Monetáris Tanács nem is lenne szégyenlős bevetni azokat - tette hozzá, és megjegyezte folyamatosan változik az az egyensúlyi kamatszint, amely még nem táplálja az inflációt, de ösztönzi a gazdasági növekedést - ez a gazdaság állapotától függ. A monetáris tanács másik tagja Gerhardt Ferenc novemberben 4,5 és 5,0 százalék közöttire becsülte az egyensúlyi kamatszintet - emlékeztetett a lap.
Főként Kína, Dél-Korea és Tajvan volt a célország. 
