|
| A katari főváros, Doha látképe hajnali ködben. (Kép forrása: MTI/EPA/Yoan Valat) |
Egyiptom, Líbia és több Öböl-menti arab állam támogatásával Szaúd-Arábia széleskörű diplomácia és gazdasági offenzívát indított kis szomszédja, Katar ellen. Ezzel a Jemenben már évek óta tartó proxi konfliktus Szaúd-Arábia és Irán között egy újabb szintet lépett. A szaúdi offenzíva célja, hogy megtörje az emirátus semleges álláspontját Iránnal kapcsolatban és egyben rákényszerítse Egyiptom katonai rezsimjének támogatására. Szaúd-Arábia a jelek szerint teljesen felhatalmazva érzi magát egy agresszívabb régiós fellépésre, miután két hete Trump elnök a látogatása során történelmi léptékű fegyvereladásokról állapodott meg a vahhabita királysággal.
Iránt barátját ütik
Katar egyetlen szárazföldi határa Szaúd-Arábiával húzódik, és mivel ezt most Rijád lezárta, élelmiszer-ellátási pánik tört ki a kis emírségben. A 2,3 milliós népességű Katar lakosainak 80 százaléka külföldi vendégmunkás és most boldog-boldogtalan megrohanta az üzleteket, hogy feltöltsék készleteiket. 2014-ben már hajbakapott a két ország azon, hogy Katar nem támogatta az egyiptomi katonai puccsot, amely során eltávolították az ország választott vezetőjét, a Muszlim Testvériség által jelölt Mohamed Morszit. Ez a mostani válság azonban jóval súlyosabb, hiszen a gazdasági blokád a katari gazdaság leállásával fenyeget.
Katar széleskörű gazdasági kapcsolatokat épített ki Iránnal, a két ország együtt üzemelteti az óriási ’South Pars Persian Gulf’ földgáz-mezőt. Hétfői kirúgásáig Katar csak félszívvel vett részt a szaúdi vezetésű Iszlám Katonai Szövetségben, amely egyre inkább nyíltan Irán ellenes koalícióvá vált. Érezve a közelgő vihart, Katar a hétvégén kiutasított több palesztin Hamászos vezetőt, de ez a szaúdiak számára nem bizonyult elégséges kompromisszumnak.
A katari vagyon kellene?
A jelen helyzetben nem lehet kizárni, hogy az elkövetkező napokban a szaúdiak fegyveres beavatkozással fenyegetik meg kis szomszédjukat. Egy régiós politikára szakosodott agytröszt vezetője, Ali al-Ahmed egyenesen úgy értesült, hogy a szaúdiak már csapatösszevonásokat hajtanak végre a katari határ közelében. Szerinte mind Trump elnök, mind Tillerson külügyminiszter – aki nem mellesleg az Exxon vezetőjeként 15 éven keresztül közeli kapcsolatot ápolt a szaúdi királyi családdal – is hallgatólagosan támogatni fogják az esetleges inváziót. Hasonló reakcióra lehetne számítani Izrael részéről is, amely üdvözölte Katar blokádját.
|
| Káncz Csaba |
Al-Ahmed szerint Szaúd-Arábia kettős célt követ: egyrészt alávetett állapotba akarja kényszeríteni Katart, másrészt rá akarja tenni a kezét a katari vagyonra, hiszen a Trump elnökkel kötött történelmi nagyságrendű fegyvervásárlásához nemigen van meg a fedezete. Nos, ez nem is annyira elrugaszkodott vádaskodás, hiszen a legújabb adatok szerint a szaúdi devizatartalékok 2011-es szintre estek a folyamatos tőkemenekülés következtében. Katar pedig a világ egyik legnagyobb állami tőkebefektetési alapját működteti, amelynek több, mint 335 milliárd dollár értékben vannak részesedései a Volkswagenben, a Rosznyeftben, és a Credit Suisse-ben.
Katar valóban kiegyensúlyozott viszonyra törekedett Iránnal és kereskedelmi képviseletet működtet az országban. Teherán a mostani válság miatt máris behatolási lehetőséget lát a katari piacra. Mindeközben a szaúdiak bár felhatalmazva érezhetik magukat ezekben a napokban Trump elnök által, de remélhetőleg nem vetik el a sulykot. Bár nyakig fel vannak fegyverkezve, az iráni Forradalmi Gárdával szemben alulmaradnának egy régiós csetepaté során. Egy újonnan destabilizált Perzsa-öböl mindenesetre abból a szempontból megfelel Washington érdekeinek, hogy megakadályozza Kína könnyed behatolását a térségbe.
Káncz Csaba jegyzete
