Egy emberként hördült fel hétfőn a világ, amikor öt arab állam bejelentette: minden kapcsolatot megszakít Katarral, amelyet a terrorizmus erőteljes támogatásával vádolnak. Az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Bahrein, Jemen és Szaúd-Arábia döntése akár háborúba is sodorhatja a térséget. De miért érdekük az egyensúly megbontása?
Szaúdi törekvések a háttérben?
A drasztikus lépést - amellyel elvágtak minden szárazföldi, légi és vízi kapcsolatot - hivatalosan a meghatározó katari támogatásokkal indokolják, amelyeket különféle terrorszervezetek kaptak az Iszlám Államtól kezdve az al-Núszra Fronton át a Jemenben harcoló húszi lázadókig.
Az Arab Tavasz után ugyanis Katar volt a Perzsa-öböl-menti olajkirályságok közel egyetlen országa, amely a monarchiákkal szemben azokat az újból felbukkanó iszlamista erőket (mint például a Muszlim Testvériséget) támogatták, amelyek erős ellenzéket jelenthetnek a politikai színtéren. Ezzel viszont keményen rátapostak az Öböl Menti Együttműködési Tanácsot is vezető Szaúd-Arábia tyúkszemére. Az ország külpolitikai törekvéseit és befolyásszerzését ez a lázadó magatartás jelentősen aláásta, hiszen Katarnak mindig nehezére esett elfogadni a szaúdiak vezető szerepét a térségben.
Map of the Middle East showing countries which have severed diplomatic relations with Qatar pic.twitter.com/NVlrWuwqfJ
— AFP news agency (@AFP) June 5, 2017
Rijád most úgy vádolja terrorizmus támogatásával Katart, hogy közben a kicsiny, ám mérhetetlenül gazdag ország is tagja az Arab Ligának, és részese éppen annak a koalíciónak, amely az Iszlám Állam és a Jemenben harcoló húszik ellen is szövetkezett. Szaúd-Arábia és szövetségesei mégis tényként állítják, hogy Katar igazából a húszik mögött is álló Irán szekerét tolja. Valószínűleg éppen ez a mostani konfliktus igazi oka is, hiszen Szaúd-Arábiának Irán maga a megtestesült gonosz, amely fenyegeti a jól felépített dominanciáját.
Ez volt a tökéletes alkalom, de mi jön most?
A gyújtópont minden esetre az volt, amikor állítólagos hackerek feltörték a katari hírügynökség rendszerét és az Irán-ellenes politikát és Donald Trumpot ellenző szavakat adtak a katari emír, Tamim ibn Hamad ibn Halífa Al Táni sejk szájába. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek tényként könyvelték el és lecsaptak a megszorongatás lehetőségére, pedig Katar azonnal cáfolt és közölte, hackertámadás áll a hamis hírek mögött.
| A legrosszabbtól tartanak a katariak: a nagy szakítás hírére elözönlötték a boltokat és áruházakat a katari lakosok. Mindenki attól tart, hogy az elhúzódó konfliktus, a kapcsolatok megszakítása élelmiszerhiányhoz vezet majd, mivel egyedül a szaúdiakon keresztül tudnak élelmet importálni a szárazföldön, azt is a szövetség többi tagjától. |
Egyelőre csak nagyon kevés szakértő mer konkrét jóslatokba bocsátkozni Katar jövőjével kapcsolatban, az viszont bizonyos, hogy egy ekkora állam nem tudná felvenni a harcot Rijáddal és szövetségeseivel, ha összecsapásokig mérgesedne a viszony. Szaúd-Arábia és szövetségeseinek célja, hogy minél inkább elszigeteljék az országot, persze kérdés, hagyja-e idáig fajulni az eseményeket a mindkét féllel kifizetődő kapcsolatot ápoló Egyesült Államok. Donald Trump ugyan a múlt hónapban a szaúdi politika támogatásáról beszélt rijádi látogatása során, ám Katar szintén fontos partnere a szuperhatalomnak: a legnagyobb katonai bázisa a katari Al Udeidben található, amely az egyik legfontosabb bázisa a terrorizmus elleni küzdelemben.
Törökország viszont egyértelműen Katar mellett áll, illetve Oroszország és Kína is fontos energetikai partnere az országnak, így nagyon nehéz dolga lesz Szaúd-Arábiának, ha izolálni akarja az olajmonarchiát főleg úgy, hogy ha valóban olyan jó a viszony, akár Irán is besegíthet a "biztonságpolitikai kérdések újratárgyalásába". Irán tekintetében viszont úgy tűnik, rátalált a közös hangra Mohamed bin Zayed, Abu-Dzabi koronahercege és a szaúdi fiatal titán, Mohamed bin Szalmán herceg, akik egyaránt sarokba szorítanák a közös ősellenséget, a feszültség tehát nagyobb a térségben, mint mostanában bármikor.
|
| 2014-ben még mosolygós volt a viszony, most bármikor egymás torkának eshetnek. EPA/RAED QUTENA |
Mi lesz az olajjal és az OPEC-megállapodással?
Mindazonáltal a szemben álló felek egyaránt óvatosan viselkednek, és fel tudják mérni a radikálisabb lépések következményeit. Erre számít az Erste Befektetési Zrt. olajipari szakértője, Pletser Tamás is, aki blogjában arról ír, hiába a síita-szunnita ellentét, a pénz szaga mégis erősebb: nem fogják se a szaúdiak, se Katar se Irán, se Irak felrúgni az OPEC-megegyezést, mivel minden félnek az az érdeke, hogy tovább nőjön az olajár, hiszen a 50 dolláros Brent ár még mindig nem elég magas. A szakértő azonban arra is számít, hogy ezek a feszültségek előbb vagy utóbb szétfeszítik az OPEC-et, amint az árak normális szintre emelkednek.
(A cikkhez forrásként felhasználtuk: Washington Post, CNN, Magyar Nemzet, Erste Research)
A Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos szlovák jogszabály-módosítás ellen tiltakozik. 
