Nem meglepő módon óriási árszínvonalbeli különbségek vannak az EU egyes tagállamai között, a legolcsóbbnak számító Romániához képest Dániában majdnem kétszer ugyanannyit kell kifizetni ugyanazért a kosár élelmiszerért. Magyarország ebből a szempontból az olcsóbb középmezőnyben van, ugyanis az uniós átlag 84 százalékának megfelelő összeget kell elköltenünk élelmiszerekre.
Hogy állunk a környező országokhoz képest?
Az Eurostat térképet is készített az egyes országok árszínvonaláról, amelyből meg lehet nézni, hogy mely országokban van hasonló, vagy közel azonos árszínvonal, mint itthon.
|
| Árszínvonalak az egyes tagországokban (Forrás: Eurostat/Privátbankár.hu) |
Ahogy az a térképen is látszik, a hivatal szakértői Magyarországot a "kevesebb, mint 20 százalékkal az uniós átlag alatt" kategóriába sorolták, ebbe a csoportba tartozik még szerintük Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Spanyolország, Portugália, Litvánia, Lettország, Észtország, és az Egyesült Királyság is. Ha ezeknek az országoknak az árszínvonalát egymáshoz viszonyítjuk, az egy grafikonon ábrázolva a következőképpen néz ki:
Ebből a szempontból Magyarország alapvetően a kategória második felébe, az olcsóbb országok közé kerül, és ha az elmúlt évek árszínvonalának változását nézzük, akkor az látszik, hogy, egy átlagos bevásárlás ára lassan, de biztosan emelkedett az elmúlt években. Hasonló eredményre jutottunk a Privátbankár.hu Árkosár felméréseiben is. >>>
Hogy alakulnak a fizetések az árszínvonalhoz képest?
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a hazaival egy kategóriába tartozó országokban hogy alakulnak az átlagos keresetek, hiszen nem mindegy, hogy a hasonló élelmiszerárakat mekkora fizetésből kell finanszírozni.
Mivel az Eurostatnál még csak töredékesen állnak rendelkezésre 2018-as adatok, a keresetek összehasonlításakor a 2017-es adatokat hasonlítottuk össze. A háztartások mediánjövedelméről szóló statisztika éves adatokat dolgoz fel, és végig euróban számol. (A cikk egy korábbi változatában azt írtuk, hogy átlagjövedelemről van szó, de valójában az Eurostat mediánjövedelemről szóló statisztikájával dolgoztunk.)
Az általunk készített grafikonon az látszik, hogy a vizsgált időszakban Magyarországon jutott a legalacsonyabb bevétel egy háztartásra. A hazaihoz leghasonlóbb élelmiszer-árszínvonalat Csehországban és Litvániában mértek, de ezekben az országokban a háztartások bevétele érezhetően magasabb volt, mint itthon, hiszen amíg itthon 4993 eurós bevételre tett szert egy átlagos háztartás egy év alatt, addig Csehországban 8282, míg Litvániában 6135 euróra.
A legnagyobb eltérés Szlovéniában és Spanyolországban látszik, hiszen itt a bevásárlás az uniós átlag 94,7 illetve 94,9 százalékába kerül, ugyanakkor a háztartások évente 12 713, illetve 14 207 eurós bevétellel számolhattak - azaz ezekben az országokban arányosan olcsóbbak az élelmiszerek, mint itthon.
A legnagyobb eltérések termékekre bontva
Érdekes megnézni a statisztikának azt a részét is, ahol az Eurostat bemutatja, hogy egyes termékeket mely tagállamokban lehet a legolcsóbban, illetve a legdrágábban beszerezni. Nem meglepő az, hogy döntő többségében sokkal olcsóbbak a kelet-európai országok a nyugati tagállamoknál.
Kenyérfélék – a legjobban itt azok járnak, akik Romániában vásárolnak ilyen termékeket, hiszen az árak átlagosan az EU-s mutató 54 százalékának felelnek meg, míg a legdrágábban Dániában vásárolhatunk kenyérféleket, az uniós átlagár több mint másfélszereséért
Húsfélék – Romániában és Lengyelországban lehet ezeket a legolcsóbban megvásárolni (63 százalék), míg a legtöbbet Ausztriában (146 százalék) kell fizetni
Tejtermékek és tojás – ezek a legolcsóbbak Lengyelországban (71 százalék), míg a legdrágábbak Cipruson (136 százalék)
Alkoholos italok – ezek Bulgária és Románia mellett (74 százalék) Magyarországon (77 százalék) a legolcsóbbak, míg a legdrágábbak Svédországban (152 százalék) Írországban (177 százalék), valamint Finnországban (182 százalék) voltak
Dohányáruk – a legnagyobb eltérések egyértelműen ezen a területen mutatkoztak, hiszen a legdrágább országban négyszer annyit kell fizetni egy doboz cigiért (Egyesült Királyság – 204 százalék), mint a legolcsóbban (Bulgária – 49 százalék).
Egy jelölt személye ismert a német államfői posztra. 
